A MIÉRT aktivistái felkészületlenek, ezért elestek az új román kormány bársonyszékeitől – erről Borboly Csaba elnök, illetve Kovács Péter társelnök számolt be a testület többi tagjának zárt ajtók mögött – írta a Transindex kolozsvári hírportál nemrégiben. Embereink nem felkészületlenek – indította kérdésünkre cáfolatát Borboly Csaba. Bizonyítékként említette, hogy a környezetvédelmi államtitkári tisztséget, a Sapard Hivatal államtitkári rangú vezetőjét, valamint a kormányfőtitkár helyettesét is ők javasolták. Felsorolta még Arad, Brassó és Szilágy megye RMDSZ-es alprefektusait, valamint az Arad és Hargita önkormányzatában elnyert alelnöki tisztségeket is. Hasonlóan nyilatkozott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A portál rosszindulatú és sértő állításait nem tudom megerősíteni – mondta. Szerinte a Transindex azt érthette félre, hogy az integrációs minisztérium európai uniós főtárgyaló-helyettesi tisztségére jelölt fiatalnak elfogadhatatlan volt a munkájához követelt idegennyelv-tudása. A Transindex azonban értesüléseinek valódiságáról továbbra is meg van győződve. Sipos Géza, helyettes felelős szerkesztő azt mondta: több RMDSZ-politikus is megerősítette a leírtakat.
Akik „MIÉRT-esként nyertek kormányzati tisztségeket”, nem a szervezet erősségét bizonyítják – vélte Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) 2003 júliusa óta megválasztott elnöke. Azok a fiatalok szoros kapcsolatot ápoltak korábban is az RMDSZ-el, ezért némelyeknek egyenes út vezetett az elhelyezkedéséhez. Aki tisztséget kapott, azt saját szakértelmével érdemelte ki – érvelt a MIÉRT-től jobbra helyezkedő MIT-elnök. Szerinte Kovács Péteren és Borboly Csabán kívül a MIÉRT-nek nincsenek ismert személyiségei, és a szervezetet amúgyis csak ugródeszkának használják a fiatalok az RMDSZ irányába – mondta. Arra is rámutatott: a MIÉRT mégis mesterségesen hozott létre tagszervezeteket, hogy „erősebbnek bizonyuljon”.
Borboly felkészületlenségük cáfolatául azt emelte még ki, hogy tavaly több mint 200 MIÉRT-es került helyi-, illetve megyei önkormányzati képviselői és polgármesteri pozícióba. Megemlítette, hogy a parlamenti választásokon az RMDSZ-re 637 ezer magyar szavazott, míg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) jelölteire mindössze nyolcezer. Hozzátette még, hogy megerősődésüknek az is az oka, hogy az eltelt tizenöt évben sem a MIT, sem a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) nem adott olyan fiatalt, amely valamely közigazgatási szakma szakértője lehetett volna. Ugyanakkor „a 2002-ben alakult MIÉRT három év alatt hátrányát a folyamatos kicsinyességek, tehetetlenségek és veszekedések miatt nem tudta még behozni”.
Az elmúlt tizenöt évről a MISZSZ egyik korábbi, meghatározó vezetője másként vélekedett. Nagy Pál szerint a MISZSZ, majd később a MIT köré csoportosult ifjúsági elitnek régebb sem volt kifejezetten célja a politikai szerepvállalás. – Nem is feladata az ifjúsági szervezeteknek, hogy szakembereket neveljenek ki, mert ez az egyetemek dolga. Ezek a szervezetek programszervezéssel, érdekvédelemmel, és értékteremtéssel kell foglalkozzanak – érvelt. Nagy Pál továbbra sem hiszi, hogy az ifjúsági szervezetek hatékonyságát az méri: ki hány „szakembert” juttat pozíciókba. – Ha az RMDSZ a MIÉRT-et utánpótlásnak használja fel, azt jól teszi, csak arra kellene vigyáznia, hogy a pártkatona és a valódi szakember egybeesése nem túl gyakori eset a szövetségben – fejtette ki.
A két szervezet szembenállásának előzményeihez tartozik Sándor Krisztina szerint az is, hogy a MIT 2001-ben úgy döntött: többé nem tekinti partnerének az RMDSZ-t, mert a szövetség akkoriban nem volt hajlandó a Szövetségi Képviselők Tanácsába, vagyis a „miniparlamentjébe” delegált MIT-tagokkal tárgyalni, ugyanakkor a MIÉRT megalakulása is erre az időszakra tehető. – Én még emlékszem, amikor Borboly Csaba is a MIT tagja volt – jegyezte meg az elnök hozzátéve: Takács Csaba szövetségi ügyvezető elnök és a MIÉRT jelenlegi elnöke sem ápolt mindig felhőtlen kapcsolatot. – Az RMDSZ-el egyébként ma sem közösködünk, ezért nem számítottunk arra sem, hogy felkérjenek bizonyos tisztségek betöltésére. Mi egy civil ernyőszervezet vagyunk, amelyet nem lehet összemosni az MPSZ-el sem, hisz velük csak rokonszenvezünk. Ha azonban szükségük lesz ránk, a MIT-re számíthatnak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) azonban több MIT-es tagja is van, mert az nem politikai párt, de ugyanakkor felvállalta az autonómia ügyét – mondta Sándor Krisztina.
A Transindex szerint a nyáron, Marosvásárhelyen szervezendő Félsziget Fesztivál kommunikációját erősebben át kívánja politizálni a MIÉRT. Borboly ezt is cáfolta, és azt a vélekedést is, hogy a fesztivál a Tusnádfürdőn hagyományosan a Fidesz társszervezésében tartott Bálványosi Szabadegyetem ellenrendezvénye lenne: „A tömegméretek, eltérő időpontok, a résztvevők érdeklődési köre alapján az állítás nem valós„ – mondja Borboly. Felvetésünkre, hogy az első Félsziget 2003-ban még egybeesett a szabadegyetemmel, Borboly azt válaszolta: ez is egyeztetési problémák miatt történt. – Tavaly már a Félszigetet a fesztivált elindító két magánszemély és a budapesti Sziget Szervezőiroda közösen szervezte. Feltételeink között szerepelt, hogy a rendezvény ne legyen politikai jellegű, és hogy mások ellen ne szervezkedjünk – mondta Gerendai Károly, az iroda ügyvezető igazgatója. Tőle azt is megtudtuk, hogy mivel a romániai szervező cégben a Sziget többségi tulajdonos, a Félszigeten résztvenni szándékozó – így a MIÉRT ernyője alá tartozó – civil szervezetek névsorát is ők hagyják jóvá. Ezt annak alapján tesszük majd, hogy milyen tematikát kívánnak feldolgozni a jelentkezők – közölte.
Annak ellenére. hogy idén is eltérnek az időpontok, Sándor Krisztina a Félszigetet továbbra is ellenredezvénynek tekinti. Ha a MIÉRT úgy érezte volna, hogy ideológiailag elfér Bálványoson, nem hoztak volna létre másik megmozdulást – mondta. Ilyés Szabolcsnak, a szabadegyetem egyik szervezőjének enyhébb véleménye volt: a marosmenti fesztivál egyértelműen Bálványos ellenrendezvényének indult, de ma már nem tekintjük annak. Erdélyben elfér ez a két rendezvény – fűzte hozzá.
A Sziget Iroda szerint a Félszigetet július 27 és 31 között rendezik meg. Ilyés pedig a július 17 – 24 közötti időszakot jelölte meg a tusnádi táborozásra.

Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban