Nyolc helyett 12 százalék a Fidesz-MPSZ előnye a biztos pártválasztók körében, derült ki a Medián szerkesztőségünkhöz tegnap késő este eljuttatott tájékoztatásából.
A közvéleménykutató céget azért kerestük meg tegnap, mert a Magyar Hírlapban közzétett Medián-felmérés táblázata 12 százalékos vezetést jelzett a nagyobbik ellenzéki párt javára, ám a szövegben 8 százalék szerepelt a Fidesz előnyeként. A közvéleménykutató cég megkeresésünkre azt a tájékoztatást adta említett esti válaszában, hogy a 12 százalék a pontos adat. A felmérés által kimutatott többi eredmény már pontosan jelent meg.
Mint a Magyar Hírlap cikke alapján beszámoltunk róla, a változatlan erőviszonyok, romló közhangulat jelzővel foglalhatók össze röviden a politikai közvélemény februári fejleményei. Január elején az előző hónapokhoz képest viszonylag sokan gondolták azt, hogy az országban általában véve „jó irányba mennek a dolgok”, ugyanakkor az év eleji bizakodás a jelek szerint hamar elszállt, mert februárban már ismét két és félszer annyian voltak pesszimisták, mint optimisták. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy tavaly ilyenkor hasonló változások voltak a közvéleményben, így valószínűleg a mostani fordulat részben egyszerű szezonális ingadozással magyarázható.
A pesszimistábbra fordult közhangulatban szinte valamennyi vezető politikus megítélése romlott, főleg a kormánypártiaké. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök népszerűsége négy százalékkal csökkent, Orbán Viktor Fidesz-elnök viszont azon kivételek közé tartozik, akiknek a megítélése nem romlott január óta. A volt miniszterelnök holtversenyben a harmadik helyen áll a politikusok népszerűségi listáján, és négy százalékkal többen tartják alkalmasabbnak a kormányfői posztra, mint Gyurcsány Ferencet.
A pártok közötti erőviszonyokban nem történt érdemi változás. Néhány százalékkal nőtt a pártpreferenciával nem rendelkező, úgynevezett „bizonytalan” szavazópolgárok aránya.
kényszersorozás
Kényszersorozás, bántalmazás, halálesetek – ez ma Ukrajna valósága
