Az eddigi országértékelő beszédeim azért tűnhettek egyeseknek „paposnak”, mert az emberek úgy érezhették, ez nem az ő életükről szólt, ezért változtattam ezen, hogy a polgárok szembetalálják magukat a mondataimmal. Talán sikerült is – mondta újságírói kérdésre a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Az évértékelő beszélgetés a polgári oldal politikai hagyománya, amit mindenki megpróbál utánozni, ezért összekeveredik a parlamenti szezonnyitó és az évértékelő beszéd.
– Amikor a Miniszterelnöki Hivatal még az én vállamat nyomta, az évértékelőket szétválasztottuk a parlamentben történő szezonnyitástól, hiszen mind a kettőnek más a hangulata – közölte. Amikor vége van a téli szünetnek, a miniszterelnök tartozik azzal a parlamenti képviselőknek és az országnak, hogy kiáll, és nem évet értékel, hanem megnyitja a parlamenti szezont. Elmondja, hogy a kormány tervei szerint miről lesz szó a parlamentben, miket fog benyújtani, miért éppen azokat, hogyan látja a helyzetet. Tehát ez egy másik műfaj. Sokan kritizálnak minket azért, hogy nem a parlamentben mondjuk el ezt a beszédet, de ezt azért tesszük, mert nem ott van a helye. A magyar közéletben szükség van arra, hogy olyan események jöjjenek létre, amire figyelnek az emberek. A parlamenti közvetítést körülbelül harmincezer ember nézi. Ha egy évértékelő beszédet rendesen előkészítenek, jól megfogalmaznak, és lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy ők is részt vegyenek benne, úgy ennél sokkal többen fogják figyelemmel kísérni. Az utolsó két nap harmincezer kérdés érkezett be, az országjárás során pedig további több ezer. Az embereket meg kell hallgatni, és meg kell érteni.
A Fidesz elnöke szerint az évértékelőn nem azért jöttek össze az érdeklődők, hogy arról beszéljenek, hogy a hivatalban lévő kormány az előző három évben mit nem tett meg, hanem azért jöttek össze, hogy megbeszéljék: 2006-ot követően mit tudnak tenni közösen.
Ami az adócsökkentést illeti, a volt miniszterelnök szerint a baloldalnak vannak pozitív hagyományai ebben az ügyben, igaz, ezek nem a legutóbbi három évhez kötődnek. A Horn-kormány idején csökkentették a vállalkozási nyereségadót, 36 százalékról 18 százalékra, és nőttek a bevételek. – És itt van Szlovákia, amely bátrabb volt, mint Magyarország, mert ez az állam lehozta az összes adóját 19 százalékra, amivel növelni tudták a bevételeket. Bátrabbak lehetnénk adóügyben – vélekedett. A Fidesz adócsökkentő csomagjával azt szeretné elérni, hogy a százmilliós forgalomnál nem nagyobb cégek, vállalkozási nyereségadója 16-ról menjen le 8 százalékra. Ez egy pártállásra való tekintet nélkül megfontolható javaslat.
– A magyar politikai elit sajnálatosan úgy gondolkodik, hogy minden nagyobb változás politikai veszteséget fog hozni. Ez nem így van. Ha jól előkészíti, ha meg tudja győzni azokat, akiknek esélyt jelent a változás, akkor a változások mellé állnak az emberek. Én a nehezebb utat választottam. Azt mondtam, hogy 2005 legyen a konzultáció éve – jelentette ki. Leszögezte: nem akarjuk megmondani az embereknek, hogy szerintünk mit kell csinálni. Meg fogjuk mondani, ha eljön az idő. Először meg akarjuk őket hallgatni, hogy ők mit szeretnének. Ez az év, arról fog szólni, hogy minden ember Magyarországon kap egy lehetőséget arra, hogy elmondhassa, hogyan képzeli el a jövőt, min szeretne változtatni.
– Az otthonteremtési rendszert – amit még mi hoztunk létre, és amit a mostani kormány gyakorlatilag szétrúgott – a következő kormánynak érdemes lenne majd átnéznie, hiszen a jelenlegi programmal nem biztos, hogy a megcélzott kispénzű fiatalok jártak a legjobban – mondta. Hozzátette: amikor a kormányzásuk alatt a minimálbért a kétszeresére emelték, sok kritikát kaptak több közgazdásztól is, ám akkor is elmondta, hogy a munkát nemcsak úgy kell megbecsülni, hogy tisztességesen megfizetjük, hanem világossá kell tenni, hogy a munkából könnyebb megélni, mint bármilyen más tevékenységből. Abban a korszakban a munka becsületének megerősítése volt az egyik legfontosabb irányvonal.
– A kifogások ellenére 1998–2002 között az emberek úgy érezték, hogy megyünk valahova – vélekedett. Példaként említette a diákhitelt, az otthonteremtést és a Széchenyi-tervet. – Igaz, hogy talán nem mindenki tudott a részesévé válni, de sokan azzá váltak. Én akkor is azt mondtam – csak nem hallgattam rám az emberek –, hogy nem új menetrendet kell keresni, hanem bővíteni a járat kínálatot, hogy mindenkinek jusson valami – hangsúlyozta. Orbán szerint nem azért történt 2002-ben kormányváltás, mert az irányokkal nem értettek egyet az emberek, hanem, mert nem csinálták elég jól.
Előre megvan az ítélet a Trump-kormányzat elleni perben?
