Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)
Az osztrák főváros napilapja „Felkészülnek a rohamra” című írásában tudósít arról, hogy a jövőben a menekültek számának radikális növekedésével számolhatnak Ausztria egyes szomszédjai. A lap értesülései szerint 2001 és 2004 között Szlovákiában 64 menedékkérelmet bíráltak el kedvezően, míg 2004-ben Csehországban 142, Magyarországon tavaly 149 kérelmet hagytak jóvá.
E számok ellenére az új EU-tagállamokban a folyamat megváltozásával számolnak. A budapesti kormány már kiadta a figyelmeztetést, hogy „az illegális migráció célországává fogunk válni.” Első intézkedésként a menekültszállások befogadóképességét emelték 500-ról 3000 fősre. Ezen kívül Budapest az elmúlt öt esztendőben 40 millió eurót költött határőrségének hatékonyabbá tételére. A következő időszakban további 150 milliót bocsát az EU a kormány rendelkezésére. 2004. május 1-je óta a három ország tagja a dublini konvenciónak, melynek értelmében ott kell a menedékkérelmet elbírálni, ahol azt benyújtották, s az érintett ország köteles adott esetben a menekült kitoloncolásáról gondoskodni.
A cseh kormány a közelmúltban már elfogadta az elutasított menedékkérők gyorsabb kitoloncolását lehetővé tévő törvénymódosítást. E jogszabályváltozás értelmében a menedékeseknek ügyük rendezéséig is fizetniük kellene a nekik nyújtott szolgáltatások egy részéért.
Az elmúlt esztendőben a csehországi menedékkérők 56 százaléka ukrán volt, 27 százaléka orosz, 7 százaléka vietnami és 6 százaléka kínai állampolgár. Magyarországon elsősorban irakiak, afgánok, grúzok és szudániak próbálkoztak, ők váltották fel a korábban vezető helyen lévő koszovói albánokat. Szlovákiában az elmúlt esztendőkben főként irakiaknak, afgánoknak, bosnyákoknak és románoknak adtak menedéket.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Viták a CIA náci aktáiról című írásában foglalkozik mindazokkal a vádakkal, miszerint az Egyesült Államok hírszerzése az újabban törvényi szintű kötelezettség ellenére még mindig visszatart dokumentumokat, mindazokról a második világháborúban emberiség elleni bűnökkel vádolt személyekről, akik a német vereséget követően amerikai szolgálatba szegődtek.
Az egyértelmű törvényi szabályozás ellenére a CIA információkat tart vissza a később washingtoni zsoldba állt háborús bűnösökről, gyanúsítottakról és kollaboratőrökről, nyilatkozta az 1998-as jogszabályt előkészítő két szenátor.
A törvény előírásai alapján már eddig is mintegy nyolcmillió oldalnyi aktát, közte a CIA levéltárából származó mintegy 1,25 millió oldalt hoztak nyilvánosságra. Ezekből világosan kivehető, hogy a második világháborút követően az eddig feltételezettnél jóval szorosabb volt a kapcsolat az amerikai kormányzati szervek és a vélt és valós háborús bűnösök között. Egy magát megnevezni nem kívánó CIA-szóvivő elismerte, hogy még néhány aktát visszatartanak. Ezt azonban azzal magyarázta, hogy a törvény is engedélyez kivételt abban az esetben, ha a forrásokat és a munkamódszereket védeni akarják.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilap Több mint ötmillió munkanélküli című írásában summázza a baloldali vörös-zöld koalíció munkaerő-piaci ténykedésének következményeit.
A munkanélküliek száma Németországban elérte az 5,037 milliót, ami az ország második világháború utáni történelmében rekordot jelent. Az előző hónaphoz viszonyított radikális növekedésben – a nyilvántartott munkanélküliek száma decemberben még „csak” 4,5 millió – a folyamatos csődökön és leépítéseken túl szerepet játszott az úgynevezett Hartz IV reform is. Ennek keretében összevonták a munkanélküli és a szociális segélyt. Így most több mint 200 ezer újabb munkaképes segélyezett tűnt fel – először – a munkanélküliségi statisztikákban.
A munkaügyekért is felelős gazdasági miniszter, Wolfgang Clement 2005-ben az állástalanok számának további növekedésével számol.
origo.hu
Nyakunkon a tél, akár 20 centi hó is eshet a napokban
