Az eredeti filmet, melynek forgatókönyvét Paul Schrader írta, 1976-ban mutatták be a nagyközönség előtt. Hőse, Travis Bickle, a társadalomból kiábrándult, Vietnámot megjárt veterán hazájába visszatérve nem találja helyét New Yorkban.
Hiába próbálkozik beilleszkedni a nagyvárosi forgatagba, melynek erőszakos, szennyes és parázna mivoltával a veterán nem tud mit kezdeni. A taxis kollégái közt is érdektelenséget tapasztaló Bickle ekkor úgy határoz, maga nyitja majd fel az emberek szemét, hogy legyen mit látniuk a saját érdekeiken kívül. Úgy érzi, neki kell kezébe vennie az irányítást, leborotváltatja a haját, fegyvert vásárol, nekivág, hogy saját, primitív módján megtisztítsa a világot a mocsoktól: miközben az utcákat rója, az elnökjelölt meggyilkolását tervezi, s ki akarja menteni az utca mocskából az ifjú prostituáltat (Jodie Foster).
A film annak idején hatalmas siker volt, amiért Martin Scorsese a ’76-os Cannes-i filmfesztivál „Palme d’Or” díját is hazavihette. Az alkotás azonban öt évvel később, egy sajnálatos negatív apropó kapcsán ismét a figyelem középpontba került, mert kiderült, hogy a Ronald Reagan elleni merényletet elkövető John Hinckley a „Taxisofőr” megszállottja volt, s tettével akart szerelmet vallani Jodie Foster-nek.
A folytatásnak – melyre a rajongóknak feltehetőleg több évet kell várniuk – azonban megvan az a veszélye, hogy nem váltja majd be a hozzá fűzött reményeket. Tapasztalatok szerint ugyanis a folytatások általában a legritkább esetekben találkoznak a nézők elképzeléseivel. Jóllehet ez alól éppen a szintén Scorsese nevével fémjelzett, A pénz színe című film az egyik kivétel, mely A svindlerben megismert Eddie Felson sorsát mutatja be huszonöt évvel később.
Forrás: Guardian, mozinet.hu
Harvard
Előre megvan az ítélet a Trump-kormányzat elleni perben?
