Romló mutatók 2005-ben – nő a folyó fizetési mérleg hiánya

Nő a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiánya, csökken a nemzetgazdasági beruházások indexe és a kiskereskedelmi forgalom bővülése is. A munkanélküliségi ráta nem változik – derül ki a GKI és az Erste Bank prognózisából.

A 2004-es évihez képest nem változik a GDP volumenindexe az idén, a külkereskedelmi mérleg hiánya azonban jelentősen (a tavalyi 3,9-ről 4,8 milliárd euróra) nő. A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya a becsült 6,6 milliárd euróról 6,9 milliárdra emelkedik, míg az államháztartás hiánya 1284,1 milliárd forintról 1060 milliárd forintra csökken. Csökken a fogyasztói árindex is (106,8-ról 104-re). A nemzetgazdasági beruházások indexe 110 százalékról 108 százalékra változik, míg a munkanélküliségi ráta a tavalyi marad – áll a GKI Gazdaságkutató Rt. és Erste Bank közös elemzésében.

A 2004-es évre vonatkozó adatok szerint tavaly egy százalékkal csökkentek a reálkeresetek. Az üzleti szektorban ugyan több mint 1 százalékkal emelkedtek, a költségvetési szektorban viszont 5 százalékkal mérséklődtek – részben azért, mert a 13. havi fizetést december helyett idén januárban fizették ki. Az elemzés szerint tavaly még dinamikusan, 5,7 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom (részben a korábban elhatározott, a lakásépítéssel összefüggő vásárlások eredményeként), ám az idén már csak 3-3,5 százalékos forgalombővülés valószínű.

A magyar gazdaság 2004-ben egyértelműen export- és beruházás-vezérelt pályán haladt, idén viszont lassulhat a kivitel és a beruházások dinamikája. 2005-ben az előző évihez hasonló ipari dinamika várható, ami az elmúlt évekhez hasonlóan szinte kizárólag a kivitel növekedésének lesz az eredménye. A cserearány a késleltetett gázár-hatás miatt tovább romlik. A turizmus bevételi többlete viszont remélhetően javul, így a külső egyensúlyi pozíció lényegében nem változik. Az áruforgalmi és a folyó fizetési mérleg hiánya nominálisan nő (ez utóbbi – a tőkemérleggel együtt – 6,9 milliárd euróra), de a GDP-hez mért aránya tovább csökken, már 8 százalék alá kerül. Ennek mintegy felét fogja finanszírozni a nettó közvetlen tőke-befektetés.

Az infláció a 2004 végi 5,5 százalékról januárra 4,1 százalékra csökkent. Ennek fényében a jegybanki alapkamat 0,75 százalékpontos mérséklése nem tekinthető nagynak. Az egész év során ehhez hasonló áremelkedésre lehet számítani, azzal, hogy a februárban várhatóan 4 százalék alá eső árindex az év második felében jellemzően kissé emelkedni fog. Ezt egyrészt a 2004. évinél valamivel később belépő év eleji energiaár-emelés, másrészt a tavalyi jó termésnek is köszönhetően alacsony élelmiszerárak idén lehetséges emelkedése magyarázza. Az év végére legalább 7 százalékra csökkenő jegybanki alapkamat valószínű, miközben a forint – ha a jelenlegihez képest kissé gyengül is –, de továbbra is viszonylag erős marad – prognosztizálja a GKI.