A pártelnöki, illetve miniszterelnöki beszédeket megelőző aktivizálódó politikai közegben a teljes választókorú népesség körében a kormányválság előtti szintre csökkent a politika, vagy a pártok iránt közömbösnek tűnő vagy elbizonytalanodott magyarok aránya (36 százalék).
Mindez nem hozott változást a pártpreferenciákban: mind a Fidesz, mind az MSZP tábora 4 százalékponttal bővült februárra. A két vezető politikai erő támogatottságának a különbsége februárban is 8 százalékpont a Fidesz javára. Az SZDSZ-nek 3, az MDF-nek 2 százalékos a tábora, a Centrumpártra, a MIÉP-re és a Munkáspártra a választópolgárok 1 százaléka szavazna – derül ki a Magyar Gallup Intézet február elején készített felméréséből.
A múlt havihoz képest sem a Fidesz sem az MSZP támogatottsági aránya nem nőtt szignifikánsan: a Fideszt a pártot választó biztos szavazók 51, az MSZP-t 38 százaléka támogatja. A kis pártoknak, különösen az SZDSZ-nek, némileg használt a korai politikai tavasz; az SZDSZ már a parlementi küszöb környékén jár, de még nem lépi át. A parlamenten kívüli pártok közül a MIÉP és a Munkáspárt szavazótábora bővült kismértékben. Az MDF 3 százalékot ért el.
A pártot választó biztos szavazók aránya szintén nőtt: jelenleg 47 százalék. Egyébként egy most vasárnapi választáson 54 százalék venne részt „biztosan”.
Nem egyformán változott az egyes pártok szimpatizánsainak elkötelezettsége: az MSZP jelenlegi bázisa aktívabb, mint akár az egy hónappal ezelőtti, ezért a korábban mért 17 pontos különbség februárra valamelyest mérséklődött, jelenleg a különbség ebben a körben 13 százalékpont.
Februárra a választókorúak több, mint háromnegyede véli úgy, hogy az ország gazdasági helyzete meglehetősen vagy nagyon rossz. (A kormányválság kirobbanása körül, illetve azt megelőzően ez az arány alacsonyabb volt). Az ország gazdasági helyzetét jónak ítélők aránya 28 százalékról 18 százalékra csökkent. A személyes kilátások ugyancsak rosszabbra fordultak: az emberek harmada pesszimista a rövid távú kilátásait illetően, és csökkent azok aránya is, akik pozitív változást várnak a következő egy évtől. A középtávú tendenciákat nézve: a júniusi 42 százalék helyett ma 35 százalék derülátó, és az alig több mint fél évvel ezelőtti 16 százalékhoz képest ma 22 százalék ítéli pesszimistán a következő négy év családi kilátásait.
Az abszolút többség úgy véli, a kormány nincs a helyzete magaslatán, amikor a gazdasági problémák megoldásához nyúl: 12 százalék szerint nagyon és 45 százalék szerint meglehetősen rosszul kezeli a kormány a gazdasági problémákat. A választópolgárok 30 százaléka szerint a kormány pozitív hatással van a gazdaságra, és ezer emberből körülbelül 10 gondolja, hogy nagyon jól kezeli azt.
Az első néhány hónap után többen elégedetlenek Gyurcsány Ferenc tevékenységével (44 százalék), mint ahányan elégedettek (37 százalék). 2005 februárra a véleményt alkotni nem tudók vagy nem akarók 19 százalékos aránya Gyurcsány Ferencet „intézményesült” miniszterelnöknek mutatja. Bár a kormányfő három hónap stagnálás után valamelyest növelni tudta az őt pozitívan megítélők táborát, ám a tevékenységét kritizálók aránya 41-ről 44 százalékra emelkedett.
(Forrás: Gallup)
Keresztrejtvény
Napi keresztrejtvény
