Több mint ötmillió német munka nélkül

Több, mint ötmillió – egészen pontosan: 5,037 – ember volt munka nélkül 2005. januárban a nürnbergi Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) adatai szerint. Ilyen munkanélküliséggel Németországnak utoljára a nagy világgazdasági válság idején kellett megküzdenie. Egyes számítások szerint azonban a létszám eléri a 6,5 milliót is – olvasható a Welt am Sonntagban.

A Welt am Sonntag legfrissebb számában Cornelia Schmergal és Sonja Banze Öt millió munkanélküli: Az elhallgatott botrány című írásában elemzi a berlini kormány kommunikációs módszereit.

Több, mint ötmillió – egészen pontosan: 5,037 – ember volt munka nélkül 2005. januárban a nürnbergi Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) adatai szerint. Ezzel a berlini koalíció minden fáradozása hiábavalónak bizonyult, hogy a politikailag és pszichológiailag kellemetlen ötmilliós szintet ne lépjék túl.

Ekkor Wolfgang Clement, gazdasági és munkaügyi miniszter ellentámadásba lendült és megelőzte a BA vezetőjét, Frank-Jürgen Weisét a tragikus ötmilliós hírrel. Sőt a miniszter még nagyobb számokat is említett, hűvösen bejelentette, hogy 6,5 millióan vannak Németországban munka nélkül, ha a korkedvezményesen nyugdíjazottakat és az állami foglalkoztatási programokban résztvevőket is hozzászámláljuk.

Ráadásul úgy tett, mintha neki ezekhez a számokhoz semmi köze sem lenne. S elintézte azzal, hogy: „Most kerül napvilágra az egész valóság”.

Az apróság, hogy a régi számítási mód szerinti 4,8 millió munkanélküli is rekord szintet jelentene, szinte teljesen elveszett az elemzésekben.

Clement kalkulációja bevált. Amikor szerdán hivatalosan is nyilvánosságra hozták a munkanélküliségi adatokat más senki sem hördült fel. Ez a társadalom semmin sem háborodik fel, nyilatkozta a müncheni gazdaságkutató intézet, az Ifo vezetője. „Mindegy mennyire világos a közelgő munkaerő piaci katasztrófa: a valóságot megszépítő szónokok kerekednek mindig felül.”

Ekkora munkanélküliséggel Németországnak utoljára a nagy világgazdasági válság idején kellett megküzdenie. Ugyanakkor ma óvnak gazdaság történészek a jelenlegi viszonyok és a weimari köztársaság végnapjaival történő közvetlen összehasonlítástól.

Akkor az emberek olyan szegények voltak, hogy a megtakarításokat gyorsan felélték és a számos munkanélküli szabályosan éhezett, s ez rendítette meg alapjaiban a politikai rendszert. Egy mai munkanélküli még egy ideig fenn tudja tartani magát. Ennek ellenére a magas munkanélküliség rendkívül romboló a hatást gyakorol a demokráciára, vagy teljesen visszahúzódnak a politikából, vagy jobb és balszélen álló pártokra adják voksukat. Ez magyarázza, miért olya erős az NPD és a DVU sikere a keleti tartományokban.