Lényegesen lerövidült az orosz és az amerikai elnök találkozójának időtertama, így a tervezett négy óra helyett mindössze két és fél órát tart majd a két államhatalom vezetőjének a megbeszélése. A Kreml kijelentette: nem ők kérték a rövidítést, a Fehér Ház pedig nem volt hajlandó megindokolni a lépés miértjét. Bush és Putyin csütörtökön immár tizenkettedik alkalommal találkozik elnöksége során. Szakértők szerint a megbeszélésen dől majd el, hogy Oroszország és az Egyesült Államok „barátkoznak-e a későbbiekben vagy sem”.
Bill Rammell brit külügyi államtitkár az Interfaxnak adott interjújában közölte: úgy tűnik, Oroszországban mostanában leálltak a demokratikus reformok, amit a britek szeretnének újra elindítani és felújítani. Rammel példaként említette a Jukosz elleni támadásokat, a sajtószabadság hiányát, de ide sorolta a csecsenföldi állapotokat is. – Egyetértünk Moszkvával abban, hogy le kell számolni a terrorizmussal, ám mindezt az emberi jogok figyelembevételével kell tenni – hangsúlyozta.
A mai orosz hatalom lépései egyre inkább a '20-30-as éveket, Mussolini uralmának éveit juttattják eszembe – nyilatkozta a Komszomolszkaja Pravdának James Woolsey, a CIA volt igazgatója. Szerinte erre utal az is, hogy maga az orosz elnök nevezi ki a kormányzókat, de ide tartoznak az olajperek és a média állami ellenőrzése is. Ezek miatt pedig jelentősen romlott Vlagyimir Putyin tekintélye, hiszen programjában szabad nemzetet ígért. – Míg korábban az emberek azt kérdezték, hogy ki ez a Putyin, most már az a kérdés, hogy vajon meddig mer elmenni – közölte James Woolsey.
Ugyanilyen véleményen van több vezető politikai- és társadalmi szervezet is, ezért levélben kérték Bush-tól, hogy „beszéljen a lelkére” Putyinnak.
A megfigyelők figyelmeztető jelnek tartják azt, hogy Bush sokkal hamarabb találkozott Juktor Juscsenko ukrán elnökkel, mint Putyinnal. Az orosz elnök tanácsadói szerint az Egyesült Államok most olyan hangnemet üt meg, mint a „hideg béke” során volt tapasztalható az amerikai részről. – Az elmúlt évek során soha semmi baj nem volt a „putyini reformokkal” – szögezte le a Katonai Információs Központ munkatársa, Ivan Szafrancsuk. Hozzátette: most, hogy Irakban változásnak indultak a dolgok, az Egyesült Államok hirtelen támadni kezdi Moszkvát, miszerint ott nincs demokrácia. Bush láthatóan kész összeveszni hazánkkal, csak azért, hogy békét kössön az Európai Unióval.
Az Izvesztyija szerint Bush a napokban kijelentette: mi barátok vagyunk Vlagyimirral, csupán azt szeretném megkérdezni tőle, hogy miért hozott olyan, amilyen döntéseket. A Kreml erre közölte: a mostanában végbemenő folyamatok után el kell dönteni, hogy az elkövetkezendőkben tudunk-e bízni egymásban. Putyin Bush esetleges kérdőre vonására megkéri majd az amerikai vezetőt, hogy ne avatkozzon bele Oroszország belügyeibe. – Úgy látjuk, hogy Bush rá akar telepedni Európára és el akarja venni a régi barátainkat – többek között Ukrajnát és több szovjet utódállamot –, ha ez így fog történni, az amerikai elnöknek szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy nélkülünk a közel-keleti béke csupán álom marad – figyelmeztetnek a Kremlben.
A korábbi tervek szerint Bush május 9-én részt venne Oroszországban a nácizmus feletti győzelem 60-ik évfordulóján, ám a folytatást a holnapi találkozó dönti majd el.
Forrás: Vremja Novosztyej, Interfax, Newsru.com, Inopressa.ru, Komszomolszkaja Pravda

Újabb bukott magyarellenes politikus gyorsítana a balszélen