Ungvári Krisztián történész: A szembenézés során kiderülhetne az is, hogy az érintetteket mivel zsarolták, és kik voltak tartótisztjeik, akik felelőssége hatványozott. Megtudhatnánk, hogy kik voltak azok a papok, akik zsarolás nélkül vállalkoztak a besúgásra. Kiderülhetne esetleg az is, hogy Tóth Ferenc, Móricz János, Ács Péter alezredes, Erős Lajos, Reményi Géza őrnagy, Juhász László és Engelhardt János százados és az a soktucatnyi rendőrtiszt, akik őket – szóhasználatuk szerint – „tartották”, milyen karrier után jutott oda, hogy egy diktatúra fenntartói legyenek. És kiderülhetne az is, hogy ma mit is csinálnak, ha élnek egyáltalán. Kitüntette-e őket is a belügyminiszter életműdíjjal, mint társaik közül másokat? (Legutóbb Lamperth Mónika adományozott kitüntetést a szegedi III/III kirendeltség hírhedt tisztjének, a karrierjét még az ÁVH-nál kezdő Magyar Józsefnek, valamint aranygyűrűt Ladvánszky Károlynak, az 1956-os forradalom egyik eltiprójának, a Kádár-rendszer egyik belügyminiszter-helyettesének). Ezek a kérdések joggal érdekelhetik az egész társadalmat.
(Népszabadság 2005. február 28.)
origo.hu
Se pénz, se ház – Megszólalt az Origónak az életéért küzdő győri lottónyertes
