Az Alkotmánybíróság (AB) nem tudja megtartani március 21-22-i ülését, mert határozatképtelen a testület – ezt Balogh Zsolt, a magyar közjogi rendszer legfőbb szervének kabinetfőnöke jelentette be két héttel ezelőtt.
A testület létszáma az alkotmányban rögzített 11 fő helyett jelenleg csupán nyolc, vagyis pontosan annyi, amennyi a teljes ülés megtartásához szükséges, tehát bármelyik alkotmánybíró betegsége, külföldi útja vagy egyéb más halaszthatatlan tevékenysége miatt meghiúsulhat az ülésezés. Ezúttal több alkotmánybíró is részvesz a XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián, ezért nem tudja megtartani mai és holnapi ülését az Alkotmánybíróság. A legközelebbi teljes ülésre március 29-én kerül sor. Az MNO megtudta: az alkotmánybírák azért mennek el a diákköri konferenciára az ülés helyett, mert olyan fontosnak tartják az eseményt, mint bármelyik tudományos tanácskozást.
Az Alkotmánybíróság létszáma akkor egészülhet ki 11-re, ha a parlamenti pártok megegyezésre jutnak a három bíró személyéről, ám erre hónapok óta nem kerül sor. Legutóbb december végén csökkent a létszám, lévén az egyik bíró, Strausz János, betöltötte a nyugdíjazási korhatárt, így megszűnt a megbízatása. Ezzel működőképessége határára jut a testület, mivel legalább nyolc bíró kell a határozatképességhez.
„Alkotmányellenes lesz az alkotmánybírák betegsége” – érzékeltette korábban némi iróniával a helyzetet az Alkotmánybíróság elnöke, Holló András az origo.hu-nak.
Az Országgyűlés az alkotmánybírák választásával összefüggésben nem először sért törvényt. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint ugyanis az új bírát az elődje a megbízatásának lejártát megelőző három hónap alatt kell megválasztania a parlamentnek.
Nemcsak a múlt év decemberében lejáró mandátumú Strausz János helyével nem teljesül ez a törvényi aláírás, hanem még a tavaly nyáron „túlkorossá” vált Németh János, akkori elnök helyét sem sikerült betölteni. A május elsejétől az Európai Bíróság bírájának megválasztott Czúcz Ottó helyére pedig 2004. június végéig kellett volna utódot találnia a jogszabályok szerint az Országgyűlésnek.
A négy párt képviselőjéből álló bizottság ma is ülésezik – írja a Magyar Hírlap. Eddig két jelölt, Bragyova András és Kovács Péter személyéről sikerült megállapodni.
Vastagh Pál (MSZP) szerint az Alkotmánybíróság időleges határozatképtelensége „a Fidesz megmagyarázhatatlan politikájának az eredménye”, miszerint három párt kijelentette, hogy hajlandó megválasztani két alkotmánybírót és ezzel az Alkotmánybíróság kiegészíthető lenne, de a Fidesz erre nem hajlandó. A szocialisták terve szerint, most kellene megválasztani a háromból két jelöltet, majd az ősz folyamán, Holló András alkotmánybírósági elnök távozása után a még meglévő két üres helyet töltenék be, és akkortól ismét teljes létszámmal dolgozhatna a testület.
Répássy Róbert, az alkotmánybírákat jelölő bizottság fideszes tagja szerint a parlament már decemberben megválaszthatott volna három alkotmánybírót Bragyova András, Kovács Péter és Kemenes István személyében, de az MSZP elutasította a szocialista Szili Katalin házelnök által javasolt és Vastagh Pál által nem hivatalosan támogatott Kemenes István szegedi táblabíró jelölését.
Az Alkotmánybíróság az elmúlt években a kormány és a kormánypártok dominálta parlament több határozatát is megsemmisítette, s a Fidesz szerint a nagyobbik kormánypárt a testület megleckéztetése céljából nem járult hozzá új tagok megválasztásához.
Forrás: MNO, Magyar Hírlap
origo.hu
"A hétszentségit neki!" – Kocsis Máté nem hagyta szó nélkül Tseber Roland fenyegetőzését
