Magyarországon egy évben tíz munkaszüneti nap van – szemben az ausztriai 15-tel, a német 12-vel és az angliai 10-zel – ráadásul ezek legtöbbje 2005-ben hétvégére esik (január 1.: szombat, május 1.: vasárnap, augusztus 20.: szombat, október 23.: vasárnap, december 25.: vasárnap).
Némi vigaszt jelenthet, hogy 1848-49-es szabadságharcot és Mindenszenteket kedden ünnepeljük az idén, s mindkét napot megelőző hétfőt, vagyis március 14-ét és október 31-ét pihenőnappá nyilvánította Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. E két napot a következő szombaton (március 19-én és november 5-én) kell pótolni mind a munkahelyeken, mind az iskolákban. (Időről-időre fellángol a vita december 24. – ami idén szombatra esik – munkaszüneti nappá nyilvánításáról, a munkaadói érdekképviseletek azonban ettől elzárkóznak, termelési érdekekre hivatkozva. Ahhoz, hogy december 24. munkaszünetté váljon, a Munka törvénykönyvének módosítása szükséges. Erről pedig az Országgyűlés dönthet. )
Március 14-én nem lesz kereskedés a tőzsdén (március 19-én sem!), a bankok sem nyitnak ki hétfőn, ám március 19-én igen. A MÁV szerelvényei 14-én a munkaszüneti napi menetrenddel közlekednek, 19-én pedig a pénteki menetrend szerint. A Volán járatai 14-én szintén a munkaszüneti napi, míg 19-én a munkanapi menetrendnek megfelelően indulnak.
A Magyar Posta ezen a napon úgy szolgáltat, mint szombati napokon szokott, vagyis a szombaton is nyitva tartó postahivatalok 14-én is kinyitnak, ám a leveleket nem kézbesítik. Az újságokat, táviratokat azonban igen – tudta meg az MNO Tomecskó Tamás sajtószóvivőtől.
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
