A vita lezárásával két hét múlva már szavazhat is az Országgyűlés az előző rendszer állambiztonsági iratainak nyilvánosságára vonatkozó szocialista törvényjavaslatról – írja a radio.hu. A jelek szerint egyelőre a két kormánypárt között sincsen egyetértés, hiszen a bizottságokban – egyetlen kivétellel – minden olyan szabaddemokrata módosító indítványt leszavazott a többség, amelyek a nyilvánosság további kiterjesztését szolgálták volna. Az MSZP egyedül abban engedett, hogy nem lenne olyan szupertitkos irat, amelynek minősítéséről egyedül egy legfelsőbb bírósági bíró dönthetne.
A Fidesz annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az ügynökök megbízóit, a megfigyelések megrendelőit is fedjék fel, ideértve az egykori állampárt tisztségviselőit. Ezt elvben az MSZP is elfogadja, de a megfogalmazáson vita van. A liberálisok részéről felszólaló Mécs Imre hangsúlyozta, hogy a törvény nem érheti el célját az ő pontosításaik nélkül, arról azonban nem nyilatkozott, hogy megszavazzák-e a jogszabályt, ha a szocialisták továbbra is elzárkóznak az SZDSZ javaslataitól. Tóth Károly, az MSZP nemzetbiztonsági szakértője a Magyar Rádió kérdésére azt mondta: biztos benne, hogy végül a törvény megszületik majd, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a jelenlegi szolgálatokat nem szabad veszélybe sodorni, ezért utasítják el az SZDSZ egyes indítványait.
Lezárult az általános vita arról a fideszes törvényjavaslatról is, amely az egykori pártállam összes, tehát nemcsak titkosszolgálati köziratának nyilvánosságáról szól. Ehhez kormánypártiak egyetlen módosító indítványt sem nyújtottak be. Áprilisban szavaz róla az Országgyűlés, pillanatnyilag ennek sorsa is bizonytalan.
Befejezték a több mint egy éve kezdett általános vitát a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvénymódosításról is. Ez azt jelenti, hogy teljesen új módosító indítványt már nem lehet beadni, noha a kétharmados többséghez szükséges egyetértés a jelek szerint nincs meg. Például a Fidesz elutasítja, hogy előzetes listát kelljen készíteni a szavazásra jogosultakról, és azt a jogot félti, hogy mindenki szabadon választhassa meg identitását. Vita zajlott arról is, hogy kiterjesszék-e a kisebbségi jogokat azokra, az itt letelepedő uniós állampolgárokra, akik valamelyik hagyományos hazai etnikai csoporttal azonos nemzetiségűek.

Németh Szilárd: Az ukrán energiafenyegetés a magyaroknak négyszeres gázárat és dupla áramárat jelentene