Dusan Cselics, a pristinai egyetem tanára ezzel kapcsolatban kifejtette:
Attól tartok, hogy a szerbek ellen irányuló legutóbbi lépések mögött két európai ország [Franciaország és Németország] áll, vagy legalábbis Pristina így értelmezi a támogatásukat. Az utóbbi években Koszovóban gyakorlatilag »letartóztatták« a szerbek emberi jogait. »Letartóztatják« a cirill betűs könyveket, a színházi előadásokat, a dinárt, a kulturális és művészeti, most pedig már a sportegyesületeket is.
Hozzátette:
Ma nyugodtan mondhatom, hogy hősiesség Koszovóban élni ilyen körülmények között. Ami a szerb intézményekből megmaradt, azok az iskolák az óvodától az egyetemig, valamint a szerb egészségügy a rendelőktől a Kosovska Mitrovica-i klinikai központig.
Az intézkedések sora valóban hosszú és aggasztó. 2023 júniusában Albin Kurti kormánya betiltotta a központi Szerbiából származó áruk behozatalát, ami több százmillió eurós kárt okozott mindkét oldalon. 2024 februárjában a Koszovói Központi Bank betiltotta a dinár használatát, ami közvetlenül veszélyeztetett ezreket, különösen a nyugdíjasokat és a szociálisan rászorulókat.
2023 májusában albán polgármestereket erőszakkal neveztek ki az északi szerb többségű településekre a szerbek szerint illegitim helyhatósági választásokat követően, miközben többször is megtiltották a szerb választások megtartását Koszovó területén. Eközben pedig folyamatos nyomás nehezedik az állampolgárokra, hogy cseréljék le szerb rendszámtábláikat és okmányaikat koszovóiakra.
Brüsszel tehetetlensége tehát szemmel látható a koszovói–szerb viszonyon keresztül, ahol egy újabb szikra ismét feszültséget és a helyzet fokozódását, romlását eredményezheti.
Borítókép: Szerb fiatalt ért rendőri erőszak Koszovóban (Forrás: X)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!