A gimnázium végzősei fejezték be középiskolai tanulmányaikat, de ahelyett, hogy az ünneplés nevetéssel és énekléssel telt volna, ahogy az világszerte szokásos, a napjukat egy koszovói rendőrökkel történt incidens árnyékolta be.
A közösségi médiában terjedő videófelvételen látható, ahogy a koszovói rendőrök zaklatják, lökdösik és fojtogatják a szerb diákot. Az eset nagy visszhangot váltott ki, és több vezető politikus is elítélte a történteket.
Petar Petkovics, a Koszovói Iroda igazgatója így reagált:
Kurti rendőrsége szerb gyereket fojtogat a sétálóutcán Észak-Mitrovicában, miközben az az érettségijét ünnepli. Ez a valóság a terepen – ezt Kaja Kallasnak is látnia kellene.
Koszovó: Európa puskaporos hordója
Az EULEX misszió vezetője, Giovanni Pietro Barbano is megszólalt az ügyben:
Mélyen megdöbbentett a túlzott erőszak, amit egy koszovói rendőr alkalmazott egy fiú ellen Mitrovicában. Továbbítottam észrevételeimet a koszovói rendőrség vezetőinek, és biztos vagyok benne, hogy az elfogadhatatlan cselekedet felelősei a jogállamiság elvei szerint felelősségre lesznek vonva.
A helyi Szerb Lista alelnöke, Ivan Zaporozsac is elítélte az incidenst:
Ahelyett, hogy szép emlékekkel emlékezne az iskolai évek végére, ez a fiatalember az erőszakra fog emlékezni, amit a rendőrségtől tapasztalt, csak azért, mert szerb.
Ez az eset is rávilágít a Koszovóban élő szerb kisebbség nehéz helyzetére és az etnikai feszültségekre a régióban. A koszovói szerbek évek óta súlyos intézményi, gazdasági és biztonsági nyomásnak vannak kitéve, ami az utóbbi hónapokban, a pristinai politikai válság kirobbanása óta tovább fokozódott. A cél egyértelmű: Szerbia állami jelenlétének és a szerb nemzeti és kulturális identitásnak a szisztematikus kiszorítása a területről, írja a Novoszti.
A pristinai hatalom erőszakos intézkedéseinek hosszú listája közvetlenül veszélyezteti a szerbek mindennapi életét, mozgásszabadságát, nyelvhasználati, oktatási és egészségügyi ellátáshoz való jogát. Ezek az intézkedések súlyosan sértik a brüsszeli megállapodást és az alapvető emberi jogokat, a nemzetközi közösség azonban – néhány erőtlen nyilatkozaton kívül – általában nem reagál, írja a lap.
Dusan Cselics, a pristinai egyetem tanára ezzel kapcsolatban kifejtette:
Attól tartok, hogy a szerbek ellen irányuló legutóbbi lépések mögött két európai ország [Franciaország és Németország] áll, vagy legalábbis Pristina így értelmezi a támogatásukat. Az utóbbi években Koszovóban gyakorlatilag »letartóztatták« a szerbek emberi jogait. »Letartóztatják« a cirill betűs könyveket, a színházi előadásokat, a dinárt, a kulturális és művészeti, most pedig már a sportegyesületeket is.
Hozzátette:
Ma nyugodtan mondhatom, hogy hősiesség Koszovóban élni ilyen körülmények között. Ami a szerb intézményekből megmaradt, azok az iskolák az óvodától az egyetemig, valamint a szerb egészségügy a rendelőktől a Kosovska Mitrovica-i klinikai központig.
Az intézkedések sora valóban hosszú és aggasztó. 2023 júniusában Albin Kurti kormánya betiltotta a központi Szerbiából származó áruk behozatalát, ami több százmillió eurós kárt okozott mindkét oldalon. 2024 februárjában a Koszovói Központi Bank betiltotta a dinár használatát, ami közvetlenül veszélyeztetett ezreket, különösen a nyugdíjasokat és a szociálisan rászorulókat.
2023 májusában albán polgármestereket erőszakkal neveztek ki az északi szerb többségű településekre a szerbek szerint illegitim helyhatósági választásokat követően, miközben többször is megtiltották a szerb választások megtartását Koszovó területén. Eközben pedig folyamatos nyomás nehezedik az állampolgárokra, hogy cseréljék le szerb rendszámtábláikat és okmányaikat koszovóiakra.
Brüsszel tehetetlensége tehát szemmel látható a koszovói–szerb viszonyon keresztül, ahol egy újabb szikra ismét feszültséget és a helyzet fokozódását, romlását eredményezheti.
Borítókép: Szerb fiatalt ért rendőri erőszak Koszovóban (Forrás: X)
