Németh Miklós volt szocialista miniszterelnök a mai napon nyilatkozatban foglalt állást az ügynöklista ügyében. Elismerte, hogy ő ugyan átadott egy listát utódjának, Antall Józsefnek de sem
szerkezetére, sem a lista egészére nem emlékszik. A volt miniszterelnök azt is elmondta, nem tudja, hogy az általa átadott lista milyen viszonyban van az internetre Szakértő' 90 aláírással feltett, 219 nevet tartalmazó névsorral. (Németh Miklós mai, a Távirati Irodának adott nyilatkozatának tejles szövegét ide kattintva olvashatja.)
A múlt rendszer titkosszolgálati iratainak háromnegyede már átkerült a Nemzetbiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába – hangzott el az iratok átadását felügyelő független bizottság csütörtöki sajtótájékoztatóján. Gálszécsy András, az Antall-kormány volt minisztere elmondta, hogy mintegy 50 ezer olyan levéltári egység van, amelyet át kell vizsgálniuk. Már a 80-as évek anyagánál tartanak és 1990-hez közeledve egyre több az olyan irat, amelyet vissza akarnak tartani a szolgálatok. Vida László akadémikus, a bizottság soros elnöke szerint egyértelműek a jelek, hogy bizonyos személyek iratait megsemmisítették, de az elpusztított dokumentumok mennyiségét nem tudják felbecsülni. A 2003-ban alakult bizottság májusban készíti el végső jelentését az 1944-1990 között keletkezett titkosszolgálati iratok átadásáról.
A sajtó nyilvánossága előtt bezúzta a Political Capital több mint ezer nevet tartalmazó, újabb ügynöklistáját Péterfalvi Attila. A kutató tegnap fordult az adatvédelmi ombudsmanhoz, véleményét kérve a listáról. A biztos elvi állásfoglalást ígért, ehhez azonban – mondta – nincs szüksége a nevek ismeretére. Somogyi Zoltán, a Political Capital igazgatója kijelentette: anyagukat olyan, korábban nyilvánosságot látott történelmi kutatások alapján állították össze, amelyek elvileg bárki számára hozzáférhetők – tájékoztatott a Magyar Rádió.
Mint emlékezetes, az SZDSZ-közeli kutatócég komoly sajtóbeharangozás után február elején már közzétett egy mindössze 19 nevet tartalmazó listát, amelyet azóta folyamatosan bővítenek (most körülbelül hatvan személy szerepel rajta, köztük tartó-, illetve szigorúan titkos állományú tisztek), ám az akcióval közel sem vertek fel akkora port, mint a Szakértő ’90 álnevű illető, aki egy több mint kétszáz nevet tartalmazó listát jelentetett meg illegálisan az interneten. A Szakértő ’90 listájának az a pikantériája, hogy volt MSZMP-s ügynökökről egy szó sem esik benne, a rendszerváltó pártok egyes (egykori) politikusait – az MSZP kivételével – azonban „pellengérre állítja”. Az anyaggal az Országgyűlés is foglalkozott, azok közül pedig, akik nevüket ilyen összefüggésben látták viszont, többen cáfolták, hogy ügynökök lettek volna, illetve bejelentették: pert indítanak az ügyben.
A Magyarországi Református Egyház szerint a morális válság jelének tekinthető a névtelenül nyilvánosság elé tárt adathalmaz, és annak fogadtatása is – derül ki az egyház mai közleményéből. Mint írják: azt várják az ügynöktörvény módosításától, hogy „egyszer és mindenkorra tisztázza, hogyan is működött az elmúlt negyven év hatalmi struktúrájának egyik eleme, és ebben a rendszerben mi volt az egyház szerepe valójában”. „Két éve az egyház zsinata a az önkéntes átvilágítás mellett foglalt állást, s ekkor sokan kérték önként átvilágításukat. Jól tudjuk, voltak olyan lelkészek és egyháztagok, aki a rendszer jellegéből következő nyomásnak engedve, egzisztenciális félelemből vagy karriervágyból ügynöki tevékenységükkel ártottak szolgatársaiknak és egyházuknak. Tettükért maguk tartoznak felelőséggel Isten és az érintettek előtt” – áll a nyilatkozatban. Véleményük szerint – mivel a rendszerváltás idején sok iratot megsemmisítettek – félő, hogy a feltárás ma már nem lehet sem teljes, sem objektív, és a hiányosságok miatt önző politikai manipulációkra és visszaélésekre kerülhet sor.
„Amennyiben a törvény módosítása nem teszi lehetővé, hogy a rendszer működésének ebbe a részébe valóban belelássunk, csak arra alkalmas, hogy valós társadalmi problémákról terelje el a figyelmet, és igazságtalanságával emberi tragédiákat okozzon anélkül, hogy a múlt tisztázását, földolgozását segíthetné. A körülötte keltett hangulat azonban arra is utalhat, hogy ügynöktörvény tervezete alkalmas lehet arra, hogy azt pusztán politikai előnyszerzésre használják. A jelenség, hogy a parlamentben most vitatott ügynöktörvény elfogadása előtt, egy névtelen, ismeretlen hátterű listát a politikai közélet és a média komolyan vesz, maga teszi kétségessé, hogy az elfogadott törvény elérheti rendelt célját” – szögezik le.
A Magyarországi Evangélikus Egyház országos elnöksége nyilatkozatban követte meg azokat, akik egyházi ügynökök tevékenysége miatt szenvedtek – adta hírül a Magyar Rádió. A távirati irodához eljuttatott közleményükben az javasolják, hogy az egyház országos közgyűlése hozzon létre egy 3-5 tagú bizottságot az ügynökmúlttal gyanúsított evangélikus egyházi személyek iratainak feldolgozására és az erről szóló jelentés elkészítésére. Megítélésük szerint az internetre felkerült ügynöklistát ismeretlenek jogellenesen hozták nyilvánosságra és az alkalmas egyházellenes indulatok keltésére is.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) is állásfoglalást adott ki a listával, illetve az ügynökmúlt kezelésével kapcsolatban. „Az egyházi személyek beszervezésükkor éppen a politikusok áldozatai lettek, és ma is azzá válnának, ha nevük nyilvánosságra kerülne. Ugyanakkor ezek az egyházi személyek nem viselnek közjogi tisztségeket, nem úgy, mint a politikusok” – hívják fel a figyelmet, hozzátéve: az ügynöktörvény-módosítás körül keltett hangulat politikai indíttatású, és az egyház elleni támadásra és az egyházi személyek lejáratására szolgál – a bizonytalan eredetű és hamis listák kampányszerű közlése is része a támadásnak – teszik hozzá. Gyurcsány Ferenc az Indexnek adott mai interjújában kijelentette: ha az ügynökkérdést rendezni akarják, nem tehetnek kivételt az egyházakkal.
A katolikus állásponttal ért egyet Frenkl Róbert orvos, az evangélikus egyház világi elnöke is, aki 1964-től 1972-ig a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 1992-től 2000-ig elnökségi tagja volt, és szerepel a Szakérő ’90 listáján. Frenkl a Magyar Televízióban ma arról beszélt: a lelkészeket „ki kellett volna ebbõl az egészbõl hagyni”. – Azzal egyetértek, hogy a világi tisztségviselõket, vagy az egyház világi alkalmazottait érintse egyfajta átvilágítás. (…) Egy lelkész, az soha nem azért lett lelkész, hogy besúgó legyen. A lelkészeket biztos, hogy megnyomorították, és biztos, hogy kényszerítették. Nagyon jónak tartom a Fidesz megközelítését, mely szerint azt kell nézni, hogy valaki önként, tehát nem kényszer hatása alatt vállalta-e a besúgást – hangsúlyozta Frenkl Róbert, aki a Nap-kelte műsorában elmondta: nem volt ügynök, noha együttműködött az akkori hatalmi struktúrával.
A Szakértő ’90 listájával kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Hivatal is vizsgálódik. Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár a Magyar Televízióban elmondta: a hivatal azt vizsgálja, hogy a lista minek alapján készült, illetve hogy tartalmaz-e állam- vagy szolgálati titkot.
A Fidesz úgy látja: az ügynökkérdés azért került most előtérbe, hogy eltereljék a figyelmet a gazdademonstrációkról. Orbán Viktor elmondta: jó volna, ha a parlament használható döntést hozna ügynökügyben – adta hírül a Klubrádió. Hozzátette: maga sem tudja, hogy a nyilvánosságra került listák közül melyiket lehet komolyan venni, és melyiket nem. Az ügynöktörvény módosítása egyébként már a T. Ház előtt van; az Országgyűlés minap megszavazta, hogy a Fidesz ezzel kapcsolatos indítványát sürgősséggel tárgyalják, a kulturális és sajtóbizottság pedig tegnapi ülésén általános vitára alkalmasnak találta a három fideszes képviselő által benyújtott anyagot.
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
