Burgenländische Volkszeitung (bvz.at)
A burgenlandi tartományi lapban Michael Pekovics Lignit erőmű: A projekt ellenzői Nardán találkoznak címmel tudósít a helyiek kedélyeit tovább borzoló tervekről.
Még mindig nem vetették el végleg Magyarországon a lignitbánya és erőmű(!) tervét. Jelenleg másodfokon támadták meg a környezetvédők a próbafúrások engedélyezését. Ugyan annak az esélye nem túl nagy, hogy az erőmű végül is minden szükséges engedélyt megszerezzen, ennek ellenére a jelenlegi status quo sokakat nem elégít ki.
Az április 23-ra, Nardára tervezett Lignit fórumra 30 magyar és osztrák polgármestert várnak. Mellettük számos tartományi, országos és uniós politikus érkezik, hogy kifejezzék a bánya és az erőmű elutasítását- nyilatkozta Csém polgármestere, Josef Csencsics. A polgármester egy másik fontos szempontra is felhívta a figyelmet: „most végre a határok nyitva állnak, s a régiók összenőhetnek, pontosan akkor kívánják a térség jövőjét az építkezéssel tönkretenni!” Az erőmű a tervezett régészeti park – az elképzelést a fórum során kívánják bemutatni – számára is katasztrofális lenne.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap A Bundestag elítéli az örmények lemészárlását címmel tudósít a közelgő évforduló kapcsán tervezett parlamenti határozatról.
A Bundestag összes frakciója a csütörtöki vitában támogatásáról biztosította a CDU által kezdeményezett határozattervezetet, amely a 90. évforduló alkalmából felszólítja Törökországot, hogy vállalja az örmények legyilkolása miatti történelmi felelősségét.
A berlini török nagykövet, Mehmet Ali Irtemcelik szerdán a nagy példányszámú Hürriyet című lapnak nyilatkozott, s megismételte az örmény kérdésben Ankara hivatalos álláspontját, miszerint nem a parlamentek dolga, hogy történelmi kérdésekben állást foglaljon.
(Hivatalos olvasat szerint a török hatóságok – az antanttal szimpatizáló örmények számtalan felkelését követően – önvédelemből döntöttek a keresztény kisebbség „áttelepítéséről”. Eközben történt az a katasztrófa – éhínség, járványok, a helyi lakosság bosszúja –, amelyben örmények százezrei pusztultak el – K. L.) Aki ettől a változattól eltérő olvasattal áll elő, mint Orhan Pamuk író, az a török identitás, a török hadsereg és Törökország elleni alaptalan támadás miatt perre kell, hogy számítson.
Irtemcelik az interjúban drasztikus ellenlépéseket helyezett kilátásba, amennyiben a Bundestag határozatának kezdeményezői és a mögöttük álló szervezetek számára lehetővé válik céljuk elérése. Ebben az esetben „Törökország és a Németországban élő közel hárommillió török kénytelen lesz levonni a szükséges következtetéseket”. A nagykövet egyúttal jelezte, attól tart, hogy a határozat elfogadása esetén elkerülhetetlenül oly mértékben megromlanak a kétoldalú kapcsolatok, amit ma még elképzelni sem lehet. Az uniópártok ezzel ellentétes nyilatkozatai ellenére Irtemcelik hangot adott ama feltételezésének, hogy a CDU kezdeményezése mögött a török uniós csatlakozási folyamat megtorpedózása állhat.
A határozat egyik kezdeményezője, a CDU politikus Christoph Bergner utalt a német császárság cinkosságára is, hiszen az 1915. április 24-én Konstantinápolyban elkezdődött mészárlásokat Berlin szövetségesi érdekből nem hozta nyilvánosságra.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Müntefering rátesz egy lapáttal címen tudósít az SPD elnökének a sorsdöntőnek tekintett észak-rajna-vesztfáliai választások közeledtével erősödő kapitalizmus-kritikájáról.
Egy, az SPD gazdaságpolitikai céljairól rendezett parlamenti vitadélután során elmondott beszédében a párt elnöke ismét keményen bírálta a kapitalizmust, és kikelt a túlzott menedzseri fizetések ellen, valamint kritizálta a vállalkozások hiányzó erkölcsi elkötelezettségét. Az FDP által kezdeményezett vitában Franz Müntefering példaként említett egy nagy német bankot, mely miközben hatalmas bevételeket könyvelhetett el, ezzel egy időben 6000 munkatársát bocsátja el.
„Ennek a piacgazdasághoz és a vállalkozói etikához nincs semmi köze” – mondotta.
Müntefering azért is bírálta a bankokat, mert megtagadják a kisvállalkozások befektetéseihez szükséges hiteleket. Müntefering szerint a legtöbb vállalkozás Németországban a szociális piacgazdaság elvei alapján működik, ők számíthatnak a kormány támogatására.
Ugyanakkor léteznek olyan vállalkozások, amelyek „néhány százalék nyereségért” külföldre költöznek és Németországban magukra hagyják a munkavállalókat és családjaikat. A GDP 15 százaléka illegálisan, feketemunkában keletkezik, ami évente 250-350 milliárd eurót jelent.
Müntefering szerint a naiv, becsületes vállalkozókat ma túlterhelik. Ezért szükséges a vállalkozások és menedzserek erkölcsi felelősségéről folytatott vita.
origo.hu
Ez várhat a férfira, aki luxusautójával halálra gázolt egy biciklist az Árpád hídon
