Borókai Gábor véleménye szerint a pápa halálának késedelmes bejelentése az országban tapasztalható politikai légkör következménye. – Ha a miniszterelnök ellátogat a pápához és ott úgy viselkedik, ahogy viselkedett, akkor a közszolgálati tévé elnöke zavarodott lesz, hogy mit kell tennie akkor, ha a Szentatya meghal – fogalmazott Borókai, aki szerint ez az eset csak kicsúcsosodása volt az elmúlt tizenöt évnek, amikor is minden kormány megpróbált befolyást, nyomást gyakorolni a közszolgálati televíziókra. Siklósi Beatrix, egyetértve ezzel, hozzátette: a műsorleállítás nem a hírigazgató dolga, ő a hírműsorok tartalmáért felel – ez elnöki vagy elnöki megbízotti feladat.
A beszélgetésben szó volt arról is, hogy a két nagy kereskedelmi televízió koncesszióját rövidesen meg kell újítani, vagy pályázatot kell kiírni. Szalai Annamária elmondta: a hosszabbításhoz véleményük szerint kétharmados többség kellene úgy, mint a pályázatnál, a kormányoldalnak azonban más a véleménye. Csontos János szerint pontosan meg kellene határozni a közszolgálat tartalmát, azt, hogy mi ennek a minimuma, tehát hány híradót, egyéb közszolgálati műsort kell sugározni. Szerinte ezt a kereskedelmi tévéknek kellene finanszírozni, és ezután dolgozhatnának profitért. Borókai Gábor kifejtette: az összesen 65 milliárd forintnyi éves hirdetési összegből 95 százalék a két nagy kereskedelmi csatornához jut el, a többin az egyéb televíziók osztoznak. Kérdés, hogy szabad-e ennyire perifériára szorítani a közszolgálatot, és arra kényszeríteni, hogy részt vegyen a kereskedelmi versenyben – hangsúlyozta Borókai, aki példaként elmondta: ha a magyar televízióban egy színházi előadás közvetítését háromszázezer ember nézi meg, az kereskedelmi mércével alacsony nézettségnek számít. – Aczél elvtárs helyébe a nézettség lépett – jegyezte meg. (fideszfrakcio.hu, távirati iroda)
origo.hu
Az egész internet Magyar Péteren röhög - mutatjuk a legjobb mémeket
