Eltűnőben az amerikai birodalom?

Daniel Muth Vadalmafa szeretnék lenni című kötetében a német nyelvű közönségnek próbálja meg bemutatni József Attilát, igencsak hiányosan és tele fordítási hibákkal – írja a Neue Zürcher Zeitung. A Die Welt hosszan ecseteli, hogy Amerika elveszítette gazdasági előnyét, az Európai Unió pedig behozta lemaradását.

2005. 04. 12. 7:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)

A konzervatív svájci napilapban Karl-Markus Gauss „Nem én vagyok, aki kiált” címmel mutatja be a Daniel Muth által válogatott és fordított József Attila-kötetet. A Vadalmafa szeretnék lenni című kötethez az előszót Fejtő Ferenc, az utószót Dalos György írta.

Gauss számára vitán felül áll, hogy József Attila a világirodalom legnagyobbjai közé tartozik. Ugyanakkor a költő bemutatása a német nyelvű közönség számára igencsak hiányos. A most megjelent fényűző kiállítású kötetet a cikk szerzője a súlyos fordítási hibák miatt elszalasztott lehetőségként értékeli, amiért szerinte az „önéletrajz nélküli” fordító a felelős.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilapban Mark Leonard Európa változtatja meg a világot című írásában temeti az amerikai birodalmat.

Sokat beszéltek az amerikai birodalomról, pedig az elmúlt két esztendőben nyilvánvalóvá váltak az impérium lehetőségének határai. Amerika gazdasági előnyét már elveszítette. 1950-ban az amerikai GDP kétszer akkora volt, mint Nyugat-Európáé, és ötszörösen meghaladta Japánét. Ma az EU már behozta lemaradását és Japán GDP-je már jóval meghaladja az amerikai érték felét. Az amerikai hatalom más területeken is eltűnőben van, döntőnek ítélt kérdésekben Washingtonnak nem sikerült megszereznie az európaiak egyértelmű támogatását. Sőt, immár gazdaságilag olyannyira az Egyesült Államoktól függő országok is képesek nemet mondani, mint Mexikó vagy Chile.

Az Egyesült Államok vezető szerepe immár csak két területen vitathatatlan. Képes hagyományos háborúk megvívására és megnyerésére, másrészt az amerikai popkultúra mindenütt jelen van. Joseph Nye e két témát, mint a hatalomgyakorlás „kemény„ és „puha” formáját jellemezte, ahol az első a kényszert, a második a meggyőzéses akaratátvitelt jelenti, ám mindkettő folyamatosan veszít jelentőségéből.

A XXI. század vázlatos megértéséhez a hatalomról alkotott képünk forradalmi átalakítása szükségeltetik. Az „amerikai birodalomról” folyó izgatott vitából kimarad, hogy az Egyesült Államok katonai és diplomáciai hatalma szűk és lapos. A magányos szuperhatalom képes lefizetni, megfélemlíteni, vagy akaratát bárhol a világban keresztülerőltetni. Azonban, ha az adott régiótól elfordul, Washington hatása elenyészik.

Ezzel szemben az EU hatása széles és mély befolyási övezetében, azt egyszer s mindenkorra átalakítja. Az elmúlt 50 esztendőben Európa az amerikai védernyő alatt a demokráciák közösségét hozta létre, mely képessé vált az európai társadalmak belső megújítására. Ahogyan India, Brazília, Dél-Afrika és Kína gazdaságilag fejlődik és politikai szempontból is egyre érettebbé válik, az európai modell egyre inkább kifejtheti ellenállhatatlan vonzerejét; a gazdasági virágzás és stabilitás térsége folyamatosan nő. Az EU vonzásába került államok az unióval közösen hozzák majd létre az új európai évszázadot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.