Összességében százmilliárdos nagyságrendű összeggel tartozik az állam számos munkavállalói és társadalmi csoportnak. A kormány tavaly nem fizette ki a közszféra tizenharmadik havi illetményét, az érintett szakszervezetek szerint ezzel 150-180 milliárd forintot spórolt az állam mintegy nyolcszázezer munkavállalón.
Számos érdekképviselet az Alkotmánybírósághoz fordult, de több, főként a belügyi és rendvédelmi dolgozókat tömörítő szakszervezet munkaügyi pereket indított az elmaradt juttatás miatt. (Ismert: a pluszjuttatást áthozták az idei költségvetésbe, ezentúl 0. havi bérként fizetik ki minden januárban.)
A köztisztviselői kar elvileg egyhavi bérnél is többet veszíthetett: a köztisztviselői törvény korábban ugyanis úgy rendelkezett, hogy a közigazgatásban dolgozóknak „legalább” egyhavi illetmény jár a tárgyév végén, ám 2003 decemberében a kormány törölte a szabályozásból a legalább szót. Mintegy huszonötmilliárd forint elmaradt bért követelhetnek vissza az orvosok, ha az Európai Bíróság úgy foglal állást: a magyar orvosok kevesebb pénzt kapnak a kórházi ügyeletért, mint amennyi az uniós jogszabályok alapján járna nekik. A Veszprém Megyei Munkaügyi Bíróság a napokban már megállapította, hogy egy felperes háziorvosnak nem az EU-jogszabályok szerint számították ki az ügyeletért járó díjazását.
Pénzüket követelik a pénzügyi nyomozók az ORFK-tól. Azért kérnek személyenként többmilliós öszszegeket, mert „készenléti ügyeletükért” nem kapták meg a szabadidő-kedvezményt, amit ilyenkor a munkáltató köteles lenne megváltani. A rendőrség szerint eddig 58 per indult ellenük, a teljes, 360 fős létszámot figyelembe véve az összeg elérheti a kétmilliárd forintot.
A legnagyobb összegű kifizetésekről szóló per a kismamáké volt. Ismeretes, a Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint visszamenőleg ki kellett fizetni a kismamák havi 6700 forintos jövedelempótlékát. A mintegy negyedmillió családot érintő döntés csaknem harmincmilliárd forintos kiadást jelentett a költségvetésnek.
Az ügy azonban még nem zárult le, mivel a kismamákat képviselő ügyvédnő vitatja az LB döntését, miszerint a pótlék kamatok nélkül, és csak az igény keletkezésétől három éven belül indított perek alapján fizethető ki. Radovics Csilla tavaly a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt is beperelte az államot, mivel álláspontja szerint az összeg kamatokkal és mindenkinek, akár öt évre visszamenőlegesen is jár. Ebben az esetben a kamatterhek és az újabb jogosultak miatt akár további hatvanmilliárd forintot kell majd fizetnie az államnak. Mivel a nevezett perek akár évekig is elhúzódhatnak meglehet, hogy a következő kormánynak okoz majd fejtörést az elmaradt juttatások kifizetése.
A követelések becsült összege:
Elmaradt 13. havi bér a közszférában 150–180 milliárd
Orvosi ügyeleti díj 25 milliárd
Pénzügyi nyomozók készenléti díja 2 milliárd
Kismamák további követelései 60 milliárd
Összesen 237–267 milliárd forint
origo.hu
Itt egy gomb az autóban, amit tízből kilencen nem ismernek
