Kátyúban az önkormányzatok

Az állami alulfinanszírozás arra kényszerít egyes önkormányzatokat, hogy a hozzájuk befolyt súlyadó egy részét – mely összeget nem lenne kötelező erre a célra fordítani – jobb híján útjaik állapotának megőrzésére különítsék el. Mások egyéb bevételeiket kurtítják meg, hogy finanszírozni tudják az úthibák javítását.

A költségvetési törvény értelmében a gépjárművek után fizetett súlyadó teljes egészében az adott településeket illeti: e jövedelem szabadon felhasználható, vagyis az önkormányzatok nem kötelezettek arra, hogy a hozzájuk befolyt pénzt a területükön lévő és a fennhatóságuk alá tartozó utak állapotának megőrzésére, fejlesztésére fordítsák. Kényszerhelyzetben lévén azonban mégis ezt teszik, azonban a súlyadóból befolyt teljes összegből az útrekonstrukción felül a fővárosi forrásmegosztás, illetve az állami források szűkössége miatt ebből egyéb kiadásokat is fedezniük kell – számol be a Napi Gazdaság.

Egyesek szerint a kátyúzás semmire sem megoldás, ehelyett új utak építésére lenne szükség, valamint a kátyúk megszüntetése során is alkalmazott közbeszerzési eljárás sem az ideális ezen probléma megoldására, mivel ez nem a kiváló minőséget, hanem az alacsony árt részesíti előnyben.

Miközben az utakon egyre több az autó, az állam óriási bevételekhez jut a benzin adójából, az önkormányzatok 14 évig egyetlen fillért sem kaptak vissza az utak felújítására – mondta el a Napi Gazdaságnak a Fővárosi Önkormányzat illetékese. Ugyanakkor tavaly Budapest vezetésének sikerült megállapodnia a miniszterelnökkel, és idén már az állam is beleszáll az útfelújítás költségeibe.

A főváros jelentős útfelújítási programot indít 2005-ben, melynek keretében 48 kilométer utat hoznak rendbe majd tízmilliárd forintból. A munkálatok nagy részét a nyáron elvégzik. Budapesten az idén a tavalyinál 45 ezerrel több úthiba keletkezett – értesült a Napi Gazdaság.