Részben az uniós jogalkalmazási gyakorlat elé megy az akadálymentesítő adócsomag azon pontja, amelynek köszönhetően a mezőgazdasági és a foglalkoztatási támogatások kedvezményezettjei mentesülnek az áfaarányosítási kötelezettségtől a támogatási összegre vonatkozóan.
Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere arra hívta fel a figyelmet, hogy e változtatás logikája megegyezik egy, az Európai Bíróság által tárgyalt spanyol ügyben hozott ügyészi döntés alapelvével.
A főügyész szerint az állami támogatás nem sértheti meg az unióban az adózók áfalevonási jogát, vagyis ha egy vállalkozó áfaköteles tevékenységet folytat, akkor a támogatási összeget is áfaköteles jövedelemként könyvelheti el. (A bíróság általában az ügyészi véleménynek megfelelően dönt.)
Magyar szempontból ez azt eredményezheti, hogy idővel mindenfajta támogatás esetén el kell tekinteni az áfaarányosítástól. A várható bírói határozat szilárd jogalapot teremthet e tárgykörben perek indításához.
Az akadálymentesítő csomag importáfára vonatkozó passzusai viszont éppen a jogalkotói szándékkal ellentétes eredménnyel járhatnak – fogalmazott Oszkó. A tegnapelőtt elfogadott módosító indítvány mind az importáfa, mind az uniós beszerzésnél felszámítandó áfa esetében jelentősen korlátozza a visszaigényelhetőséget. A harmadik országból importálók esetében csupán 65 nagy, továbbfeldolgozandó alapanyagot beszállító társaság kaphat majd engedélyt az önadózásra a vámhatóságtól.
Az uniós piacon kereskedő társaságok elvileg önadózással bonyolíthatnák le a beszerzésnél felszámítandó, majd levonandó áfaelszámolást, a jogszabálytervezet azonban az áfa levonásához az EU-direktívának megfelelő számla meglétét írja elő feltételként. Ezt a beszerző az esetek jelentős részében nem kapja meg az adó felszámításának megfelelő időszakban – hangsúlyozta Oszkó.
A cégek többsége így kénytelen lesz befizetni az áfát, majd – az importőrökhöz hasonlóan – csak hónapokkal később kaphatja meg a visszaigényelt pénzt. Az önadózásos rendszer versenyelőnyt jelentett legalább Lengyelországhoz képest az importáfa esetében; ez az előny most megszűnik, így a most itt vámoltató lengyel cégek várhatóan szlovák, cseh vagy osztrák vámügynökségeket választanak.
A tőketörlesztés áfavonzatát újraszabályozó módosítás ugyan pozitív változásokat indít el az ingatlanlízing-piacon, ez azonban a pontatlan megfogalmazás miatt csak az új lakások esetében jelent majd reális alternatívát a hitelfinanszírozással szemben. Eddig ugyanis a kamat nullakulcsosnak minősült, míg a tőketörlesztés áfatartalmát maga a lízingtárgy áfabesorolása határozta meg.
Az új szabályozás szerint az ingatlanlízingnél minden esetben a normál kulcsot kell felszámítani a tőketörlesztéskor, tehát nem csak új, hanem a használt lakások esetében is áfás lízingdíjat kellene meghatározni – hívta fel a figyelmet Oszkó.
Az új lakásoknál ez lehetővé teszi a szolgáltatás beindulását, hiszen a lízingcég áfásan veheti meg a lakást; viszonteladóként jelenleg nem számíthatja fel ezt az adótartalmát a törlesztőrészletekben, a módosítás azonban már lehetőséget ad erre. Oszkó szerint az áfa áthárításával kedvezőbb kamatszintet alakíthatnak ki a lízingcégek, így válhat az ingatlanlízing a hitelfinanszírozás versenytársává. A használt lakások esetében viszont áfamentesen jut hozzá a lízingcég az ingatlanhoz, ám a jogszabály értelmében köteles áfával terhelt tőketörlesztő-részletet meghatározni, ami irreálisan megnövelné a finanszírozási költségeket.
Oszkó úgy véli, hogy az ellentmondás egy megfogalmazási malőrből ered.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
