Multistop a magyar érdekvédőknek

Sokat enyhítene a dolgozók kiszolgáltatottságán, ha a multinacionális cégek felé kormányzati szinten is képviselnék a munkavállalói jogokat – derül ki a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakszervezeti vezetők szavaiból. Állítják, hiába az egyesülés joga, ha egy-egy multi nem akarja, nem lesz nála szakszervezet, így jelenleg is több százezer munkavállaló dolgozik szervezett érdekképviselet nélkül.

A közel 330 ezer kereskedelmi alkalmazott túlnyomó többsége multinacionális cégnél dolgozik. A világ legnagyobb nemzetközi vállalatai szinte mind jelen vannak hazánkban, ők bonyolítják csaknem valamennyi termék – élelmiszerek, elektronikus termékek, lakásfelszerelések – értékesítését. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete főként a nagyobb létszámmal dolgoztató cégeknél – Metro, Praktiker, Tesco – tudott megjelenni, itt kollektív szerződések védik a munkavállalókat. A főként német és francia tulajdonú cégek közül utóbbiaknál nehezebb vagy egyáltalán nem lehet helyi szakszervezetet létrehozni – tudta meg a Magyar Nemzet Sáling Józseftől. A szervezet elnöke elmondta, egyes cégek egyszerűen nem engedik, hogy szakszervezet alakuljon náluk, mondvacsinált okokkal elbocsátják vagy átszervezik, aki erre vállalkozna.

A kereskedelemben ráadásul óriási a fluktuáció, az alkalmazottak hatvan százaléka általában nem marad egy évnél tovább cégénél, így nehéz állandó tisztségviselőket, tagságot szervezni.

Az árverseny miatt ráadásul erősödik a „diszkontozódás”, ezeken a helyeken a lehető legkevesebb létszámmal dolgoztatnak, tíz fő viszont mindenképpen szükséges szakszervezet alakításához. Szervezett munkavállalói fellépésre pedig szükség lenne, hiszen a kereskedelmi alkalmazottak sokkal többet dolgoznak a törvényes munkaidőnél, több helyen – például a leltározás ürügyén – anyagi felelősséget hárítanak rájuk. Sáling József szerint kormányzati segítséggel lehetne javítani a helyzeten, például úgy, hogy elsősorban a kollektív szerződéssel, rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező cégeket kellene támogatni. – A munkaügyi kormányzatnak ígérete szerint támogatnia kellene a kollektív szerződéseket, és erősítenie a munkaügyi ellenőrzést – mondta Sáling József. A gépipar és kohászat 300-320 ezer munkavállalójából 60-65 ezren dolgoznak multinacionális cégnél. Több mint felüknél van szakszervezet és kollektív szerződés – tudta meg a lap Hódi Zoltántól, aki jó példaként kiemelte az Audit, az Opelt és az Electroluxot.

A Vasasszakszervezet alelnöke szerint bár kisebb-nagyobb viták vannak, a legtöbb cégről elmondható, hogy rendezettek a munkaügyi viszonyok: üzemi tanácsok, európai üzemi tanácsok működnek, rendszeres bértárgyalások folynak. Hódi ezzel magyarázta, hogy multinál sztrájkra eddig még nem nagyon került sor. Az ágazatban a távol-keleti cégek nem engedik, hogy szakszervezet működjön náluk, jó példa erre az egyik legrégebben Magyarországon működő cég, a Suzuki. Hódi szerint maguknak a szakszervezeteknek is bizonyítaniuk kell, hogy a munkáltatók számára megkerülhetetlen partnerek legyenek. Kitért arra, hogy mellőzve a munkavállalói érdekképviseleteket, sok multi közvetlenül a kormánynál tart kapcsolatot, illetve az ide települni akaró cégek is elsősorban a kormánnyal tárgyalnak. Hódi ugyancsak szükségesnek tartotta a kollektív szerződések és a munkaügyi ellenőrzés kormányzati szintű támogatását. Megjegyezte: egy osztrák társszervezettől kapott „tagszervező buszszal” májustól 15-20 helyet keresnek fel, hogy helyi szakszervezet alakításában segítsenek.