Németország bekeményít?

Már szerdán a német kormány asztalára kerülnek azok a javaslatok, amelyekkel Berlin az illegális munkavállalást kívánja visszaszorítani – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel megakadályozható, hogy a német munkaerőpiacot elárasszák az olcsó, kelet-európai munkavállalók.

2005. 04. 11. 8:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A konzervatív napilap A szövetségi kormány távol kívánja tartani az olcsó munkaerőt címmel tudósít a berlini vörös-zöld koalíció terveiről.

Amint az a hétvégén a gazdasági minisztériumból kiszivárgott: már szerdán a német kormány asztalára kerülnek azok a javaslatok, amelyekkel Berlin az illegális munkavállalást kívánja visszaszorítani. A gazdasági és pénzügyminisztérium munkatársaiból verbuvált munkacsoport feladata, hogy megoldásokat keressen, amelyekkel megakadályozható, hogy a német munkaerőpiacot elárasszák az olcsó, kelet-európai munkavállalók. Jelenleg azt vizsgálják, hogy az építőiparban érvényes, úgynevezett kiküldési törvény mennyire terjeszthető ki más iparágakra.

A mecklenburg-elő-pomerániai SPD kongresszuson tartózkodó pártelnök, Franz Müntefering egy ilyen kiterjesztést „jó javaslatnak” nevezett. Tekintettel a Németországban a minimálbér bevezetéséről folyó vitákra, a kiküldési törvényt meg kell erősíteni, így lehetővé válik a minimálbér bevezetése újabb iparágakban is.

A munkaadók és munkavállalók közötti viszony szerinte teljesen kizökkent a normális kerékvágásból. A húsfeldolgozó iparban, ahol német munkavállalókat elbocsátanak és kelet-európai látszatvállalkozókat alkalmaznak, „kriminális viszonyok” uralkodnak. Itt az államnak be kell avatkoznia.

1996 márciusán életbe léptetett kiküldési törvény értelmében a külföldi építőipari vállalkozók kötelesek betartani a németországi kollektív szerződéséket, amennyiben munkásaikat Németországba küldik dolgozni. A törvény kiterjesztése estén nem a törvényalkotók, hanem a munkaadók és munkavállalók döntenének a legalacsonyabb bérekről.

A gazdasági minisztérium egyik szóvivője a hétvégén utalt arra, hogy Wolgang Clement miniszter a kiküldési törvényt és az iparágakban megállapított bérminimumot egy enyhébb eszköznek tekinti, mint a törvényben megállapított minimálbért. A koalíció pártjainak a bérdömping elleni törvény életbeléptetéséhez szükségük van a tartományi kormányokat képviselő Bundesrat támogatására, ahol egyértelmű a kereszténydemokrata többség. A CDU/CSU elveti a minimálbért, de a kiküldési törvény más iparágakra történő kiterjesztése ellen egyre kisebb az uniópártokon belüli ellenállás.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.