A járulékfajta befizetésére a főállású egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozások tagjait kötelezi a jogszabály, amennyiben nem rendelkeznek ezzel párhuzamosan legalább heti 36 órás munkaviszonnyal, illetve nem részesülnek öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, így összesen mintegy 550 ezer vállalkozót érint.
A tárca vállalkozónként csaknem 6700 forintos befizetéssel számolt negyedévenként, ami ez az összeg a minimálbér szerinti járulékalap esetén jön ki, vagyis eltekintettek azoktól a vállalkozóktól, akik magasabb jövedelemre vannak bejelentve. Ehhez képest az érintettek átlagosan kevesebb mint 3 ezer forintot fizettek be.
A befizetés technikájával kapcsolatos bizonytalansággal is magyarázható a bevétel jelentős elmaradása, ugyanis az április 12-ei határidő előtt még bizonytalan volt, hogy a társas vállalkozók csak lakossági számláról, illetve csekken, vagy a vállalkozói számláról is átutalhatják-e az összeget.
Emellett számos kritika is megfogalmazódott a járulékkal, illetve az azt előíró jogszabállyal kapcsolatban. Azt tisztázta a kabinet, hogy a több munkaviszonnyal vagy nappali hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre nem vonatkozik a kötelezettség, valamint kiderült, hogy a társas vállalkozók az akadálymentesítő adócsomag keretében teljesíthetik a befizetést, ám a járulék költségként való elszámolhatóságának lehetőségéről még nincs döntés. Az eredeti jogszabály szerint a társas vállalkozóknál nem lehetséges a költségek növelése a befizetett járulékkal.
Első alkalommal 2006-ban igényelhetnek járadékot a vállalkozói járulékalapból az erre jogosultak, ám azt nem lehet megbecsülni, hogy mennyiben veszik ezt igénybe. A jogszabály szerint ehhez az egyéni vállalkozók esetében a vállalkozás felszámolása, társas vállalkozóknál az alapító okirat módosítása szüséges. A járadék mértékének számítása megegyezik a munkanélküli-segély számításának módjával, így havonta minimum 22 230, maximum 44 460 forint lenne kapható.
(Napi Gazdaság)

Brutális verekedés szakította meg a majálist – videó