Aggályok az ekho esetleges bevezetése miatt

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás az azt kezdeményezők szerint állítólag nemcsak a fiatalok elhelyezkedési esélyeit növelné, hanem a színlelt szerződéssel foglalkoztatottak helyzetét is legalizálná. A részletek hiánya miatt fantommegoldásnak nevezte az ekhót Pető Iván (SZDSZ). A politikus úgy véli, csak a részletek ismeretében lehet eldönteni, bevezetése valóban rendezi-e a színlelt szerződéseket.

MNO
2005. 05. 10. 6:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pályakezdők foglalkoztatása esetén az első évben tizenöt százalék lenne az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) mértéke. A tervek szerint a második évben huszonöt százalékot kellene fizetniük a munkaadóknak, ha első munkahelyes fiatalt foglalkoztatnak a Start programon belül – mondja Schranz Edit. A foglalkoztatáspolitikai tárca szóvivője szerint körülbelül tízezer fiatalnak csak így van esélye az elhelyezkedésre. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint április végén közel 37 ezer regisztrált pályakezdő munkanélküli volt. Az ekho-kedvezmény maximum 90 ezer forintos fizetésig él. Ha ennél magasabb bért ad a munkaadó, akkor az e fölötti részre teljes adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Bölcsnek nevezte a Start program elindítását Dobák András, a Tesco Global Áruházak Rt. országos személyzeti igazgatója. Ésszerű döntés, hogy a kormány a munkanélküli-járadék finanszírozása helyett a munkaadói terheket csökkenti – hangoztatta. Hasonlóan vélekedik Rankasz Dezső is. Az Alcoa-Köfém HR-igazgatója szerint ilyen feltételekkel ők is szívesebben foglalkoztatják a pályakezdőket.

A színlelt szerződések rendezéséhez mindkét szakember jó útnak tartja az ekho bevezetését, ám aggályos a jogosultak körének meghatározása. A kivételezés néhány szakmával precedenst teremthet. Egyelőre nem tudni, a fuvarozók, őrző-védők, színészek, újságírók, sportolók mellett milyen szakmacsoportok képviselői szabadulhatnának meg kényszervállalkozásuktól. A szaktárca szóvivője szerint különleges jogállású munkaviszonyban dolgozhatnak azok, akiket jelenleg színlelt szerződéssel foglalkoztatnak. Schranz Edit elmondta, jövedelmük után 35 százalékos ekhót fizetnek majd a munkavállalók. A csökkentett teherfizetés révén azonban várhatóan kevesebb tb-szolgáltatást vehetnek igénybe.

A részletek hiánya miatt fantommegoldásnak nevezte az ekhót Pető Iván (SZDSZ). A politikus úgy véli, csak a részletek ismeretében lehet eldönteni, bevezetése valóban rendezi-e a színlelt szerződéseket. Rossz szabályozással olyanok is alkalmazásba kényszerülhetnek, akik ténylegesen vállalkozók – mondta. Tanácsos lenne, ha legalább december 31-ig meghosszabbodna a június 30-án megszűnő moratórium. Év végéig elegendő idő lenne a részletek kidolgozásához, ám addig sem büntetné az adóhatóság a vállalkozásokat.

A feketemunka jogi rendezésére két jogász, Hajdú József és Hovánszki Arnold már javaslatot tett. Kutatásukban kitértek arra, hogy csak fix összegű fizetési kötelezettségeket szabad a munkavégzésre irányuló jogviszonyokkal összefüggésben róni. A jövedelemfüggő ellátások finanszírozására szolgáló „mozgó” fizetési kötelezettségek terheit alapvetően a biztosítottaknak kell viselniük. A kutatók szerint a biztosítási és segélyezési rendszereket el kell választani, a biztosításból ki kell venni a segélyezési elemeket.

Forrás: Világgazdaság

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.