Aligha várható, hogy az EU régi tagországai jövőre – a kétéves átmenet lejártakor – feloldják az új tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben alkalmazott korlátozásaikat. Bulgária, de főleg Románia 2007-re tervezett csatlakozása tovább bonyolíthatja a helyzetet. Nem könnyíti a kelet-közép-európai országok helyzetét, hogy a jövő évi választásokra készülő kormányok óvakodnak országuk munkaerőpiacának megnyitásától. A tagállamok gazdasági nehézségei, többek között a kilenc százalék körüli euróövezeti munkanélküliségről szóló hírek sem kedveznek az új tagok területéről érkezőknek.
A németeknél már ma is számtalan jele van annak, hogy az újakat nem látják szívesen. Elég azokra a razziákra gondolni, amelyeket a Németországban – kétoldalú szerződés alapján – működő magyar építőipari cégek ellen indítottak a hatóságok.
Ugyanakkor a munkaerő külföldi kiküldetéséről (posting) szóló uniós irányelvnek országonként eltérően értelmezett rendelkezései sem segítik a magyar cégek helyzetét.
A vizsgálatok és az adminisztrációs procedúra ellenére továbbra is Németország, illetve Ausztria a fő célpontja a magyar és a kelet-közép-európai munkavállalóknak. Azokban az országokban viszont, amelyek megnyitották munkaerőpiacukat, jóval a várakozások alatt maradt a bevándorlás. Az Egyesült Királyságba összesen 133 ezren érkeztek, Svédországban pedig összesen 4200-an regisztráltatták magukat 2004 végéig.
(Forrás: Világgazdaság)
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
