A magyar fővárosban tanácskoztak az európai uniós tagállamok parlamentjeinek elnökei, ilyen magas szintű uniós rendezvényt most először tartottak hazánkban. A konferencián a nemzeti és a strasbourgi parlamentek együttműködéséről és az európai alkotmány elfogadásáról tárgyaltak.
A dán házelnök vette át magyar Országgyűlés vezetőjétől a koordinátori feladatokat az uniós parlamenti vezetők budapesti találkozóján. Az elmúlt egy évben Szili Katalin hangolta össze a házelnökök elképzeléseit. A szombaton zárult konferencián 49 ország parlamentjének elnöke vett részt.
Szili Katalin fontosnak tartotta, hogy olyan témaköröknek szentelték a figyelmet, mint a nemzeti parlamentek jövőbeli szerepe, az alkotmányszerződés ratifikációja, valamint a 2007 és 2013 közötti időszak költségvetése. Christian Mejdahl dán házelnök a lefontosabb feladatnak azt tartja, hogy munkacsoportokban folytassák a magyar gyakorlatot.
Az utolsó nap témája a nyugat-balkáni országok európai integrációja, jogharmonizációja, valamint az őket érintő stabilizálási és társulási megállapodás volt. A nyugat-balkáni törvényhozások vezetőinek meghívását Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke kezdeményezte.
A konferencia zárónyilatkozatában a résztvevők az Európai Bizottság és a nemzeti parlamentek kapcsolatának további erősítését hangsúlyozták. Ugyancsak szorgalmazták azon célok megvalósítását, amelyeket Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke ismertetett. Joszep Borell, az európai unió parlamentjének elnöke arról tájékoztatta a hírtelevíziót: az unióban nem készítenek válságtervet arra az esetre, ha a francia népszavazáson elutasítanák az alkotmányt.
Az EU-tagországok parlamenti elnökeinek budapesti találkozója Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke, és Gyurcsány Ferenc kormányfő beszédeivel vette kezdetét a tegnapi napon. Az Európai Uniónak nem a háború a legnagyobb kihívás, hanem a globális verseny, mert ha abban lemarad, nem lesz képes biztosítani az európai értékrendszer továbbélését sem – mondta rövid köszöntőjében a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc nem ért egyet azokkal, akik szerint választani kell az európai értékek és a versenyképesség között, elfogadva a Dél-Kelet-Ázsia és Észak-Amerika által diktált szabályokat.
A kormányfő elmondta: éppen azért kell versenyképesnek lenni, hogy megőrizhessük az európai értékeket. Ezért Magyarország támogatja, hogy egyre inkább előtérbe kerüljenek a versenyképességet szolgáló törekvések Európában. Azt is kijelentette: több demokrácia kell, de nemcsak pártelvű, hanem civil és önkéntes is, hogy Európa ne csak a felső tízezer demokráciája legyen.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a nemzeti parlamentek együttműködésének fontosságát hangsúlyozta, és kiemelte, hogy mára kiépült az információcserét segítő elektronikus hálózat. Azt is indítványozta, hogy a nemzeti parlamenteknek járó fél év, ameddig elmondhatják aggályaikat az uniós ülésekről, szóval ez a fél év akkor kezdődjön, amikor az Európai Bizottság jogalkotási tervezetét minden hivatalos uniós nyelvre lefordítják.
Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke egyetértett ezzel, mondván, hogy a nyelvi diszkrimináció sem engedhető meg. Ő egyébként azt hangsúlyozta még, hogy az emberek érdektelenek az európai programok iránt, ezért javítani kell az intézmények együttműködését, és jó kapcsolatot kell kialakítani a közvéleménnyel is. Josep Borell, az Európai Parlament elnöke azt mondta: az integrációnak köszönhetően a parlamenti demokrácia megvalósult Európában. A jövőben a nemzeti parlamentek aktívabban részt vehetnek a döntéshozatalban, és akár az Európai Bírósághoz is fordulhatnak a tagok, ha kifogásuk van.
Gyurcsány szerint sikeres volt az első évünk az unióban
Sikeresnek ítélte Magyarország európai uniós tagságának első évét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Josep Borrellel, az Európai Parlament (EP) elnökével és Margot Wallströmmel, az Európai Bizottság alelnökével pénteken Budapesten. Magyarország számára a csatlakozás csaknem észrevétlenül játszódott le, és ez önmagában siker. Kivétel ez alól a mezőgazdaság – tette hozzá a kormányfő.
Fidesz: a kormány végre a sikeres uniós tagság érdekében cselekedjen!
Az Európai Bizottság statisztikai adatokkal alátámasztott összefoglalójának a minapi nyilvánosságra kerülése után immár csak Gyurcsány Ferenc és Baráth Etele szajkózza, hogy Magyarország sikert sikerre halmozott az uniós tagság első évében – fogalmaz a Fidesz közleményében.
Az említett összefoglalóból ugyanis feketén-fehéren kiderül: 2004-ben hazánk kapta a legkevesebb egy főre jutó támogatást az Európai Uniótól. Amíg minden magyar állampolgárra kb. 4 ezer forint támogatást jutott, addig a lengyelek ennek több mint a dupláját, 9250 forintot, az első helyen végző litvánok pedig 26 ezer forintot könyvelhettek el az első év többleteként. Magyarország 2004-ben 3 milliárd forinttal kevesebb támogatást kapott, mint amennyit befizetett a közös kasszába, és ezt a hiányt csak az egyszeri, az újonnan csatlakozóknak felajánlott különleges költségvetési visszatérítés volt képes többletté alakítani.
E tények csak megerősítik, hogy az uniós pályázatokat bonyolító intézményi rendszer túl bürokratikus, átláthatatlan, nyertes pályázók részére kifizetés 2004-ben gyakorlatilag nem történt. A Kormány eddigi sikerpropagandájával, Gyurcsány Ferenc mai is hajtogatott kijelentéseivel szemben most már az Európai Bizottság adatai is jelzik: Magyarország vesztese lett az uniós tagság első esztendejének. Vesztes a vidék Magyarországa, a vállalkozók és a gazdák, akik csődközeli helyzetbe kerültek, mivel a Kormány az államháztartási hiány kozmetikázása miatt nem fizette ki időben a jussukat. Az MSZP-SZDSZ-kabinet tehetetlensége súlyos gazdasági károkat okoz az egész országnak. Ennek köszönhetően az európai profi mezőnytől leszakadva, amatőrként totyogunk a uniós pályán.
Felszólítjuk a kormányt, hogy a nagy dérrel-durral beharangozott szánalmas ide-oda lépegetés helyett végre a sikeres uniós tagság érdekében cselekedjen – fogalmaz a Fidesz közleményében.
(Hír TV, Magyar Rádió, teletext.hu)

Tuja a kertekben: miért száradnak ki, és meg lehet-e őket menteni?