„Az elmúlt hetekben Magyarországon újra nagy dolgokról kezdtünk el beszélgetni. Fontos dolgokról, a munkáról, jövedelemről, megélhetésről, hát időnként előjogokról máskor pedig hát kiskapukról. Olyan dolgokról beszélünk, melyek alapján nagyrészt eldől, hogy könnyebb, vagy nehezebb élni egy országban. Hogy jobban, vagy bonyolultabban megy ma az emberek sorsa, hogy érzik, hogy igazságos környezet veszi őket körül, vagy pedig úgy, hogy mindig a kisember húzza a rövidebbet” – kezdte napirend előtti felszólalását Gyurcsány Ferenc kormányfő.
„Van akinek méltánytalan előny jut, hát mások nem részesülhetnek ezekből. Azt hiszem, hogy valamennyiünknek az a szándékunk, hogy Magyarországot egy igazságosabb, élhető országgá tegyük, az a szándékunk, hogy jobbá tegyük ezt az országot, erről a szándékról szól a száz lépés programja, egyesével, egymás után végiggondolva.” Ez a program a hétköznapi emberekről szól, a hétköznapokról – hogyha nem érti ezt senki sem félre – akkor azt mondom, hogy a kisemberről szól, arról szól, hogyan lehet ma egy rendezett és biztonságos Magyarországot építeni – tette hozzá a kormányfő. A szabadság rendjének Magyarországa, a rend szabadsága a kisembert védi, ha tehát ezt meg kívánjuk teremteni, akkor az ő érdekeiket szolgáljuk első sorban. Azok érdekeit, akik sokszor úgy érzik, hogy valahogy valakik mindig eléjük furakodnak a sorban – mondta napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök.
Eszter és Orsolya e-mailjét megírta
- Hadd olvassak egy másfél órával ezelőtt hozzám érkezett e-mailből egy részletet, amelyben a következőket írja két fiatal hölgy (Eszter és Orsolya) , akik olyan problémákkal fordultak hozzám, amelyek mindenkit érinthetnek. Az említett két hölgy a levélben elmondja: negyed éve dolgoznak egy jól menő cégnél a szolgáltatásiparban, szeretik munkájukat, ahová ugyanakkor nincsenek és nem is lesznek bejelentve. Ígéreteket kaptak, de ki tudja mi lesz ezekből – olvasta a kormányfő. Mindkét hölgy diplomás, egyikük fél éves munkaviszonnyal és egy gyermekkel rendelkezik, másikunk pályakezdő. Nem tudják mi lesz velük és hogy meddig tudnak így dolgozni. Ma már mindennapos téma a magyar médiában a feketemunka, ha nem tehetünk arról, hogy nem jelentenek be, mit tehetünk? – olvasta a hozzá intézett kérdést kérdést Gyurcsány Ferenc.
Dilemmák és a „száz kicsi különbség”
A kormányfő hozzátette: az igazi dilemma, hogy hogyan lehet úgy átláthatóbbá, szabályozottabbá tenni a munka világát „hogy ne érezhesse úgy senki, hogy miközben ez történik, hát megint csak a kisember húzza a rövidebbet. Mert ha ez a vége, akkor nyilvánvalóan nincs ez rendben. Ezek a változások, amelyeket javasoltunk, mind arról szólnak, hogy csökkentsük az emberek kihasználhatóságát” – fogalmazott Gyurcsány. A kormány által alkalmazott kényszer, a szankció ugyanakkor nem lehet megoldás, a programnak másról kell szólnia: arról kell szólnia, hogy közös érdekünk, hogy rendbe tegyük közös dolgainkat ha a hétköznapi ember megvédése a cél. Ha ebben jó egyensúlyt találunk, akkor az emberek azt fogják hinni, hogy ez róluk szól. A kormánynak okos szóval, meggyőzéssel kell ezekben a kérdésekben előre mennie. Fontos lépések kellenek: egy panellakásban, két egymás mellett levő panelházban két egymás mellett levő lakás között – mely első ránézésre ugyanolyan – száz kicsi különbségen múlik, hogy az egyik lakható és otthonos, míg a másik rideg és nehezen lakható – tette hozzá a miniszterelnök.
A leghosszabb út is az első lépésekkel kezdődik, vagy azzal, hogy az első lépésnek nem a hossza, hanem az iránya számít. Volt, aki azt mondta, ezek tyúklépések – reagált a száz lépéssel kapcsolatos ellenzéki kommentárokra a kormányfő, aki hozzátette: sok a durva szó, az alantas megjegyzés és az indokolatlan megjegyzés. Nyugodt szóval kell érvelni, ésszerű vitát kell folytatni egymás minősítésével nem jut előbbre az ország. Nem kell ezzel fölvenni a kesztyűt, ez annak a fejére hullik vissza, aki ezt a magatartást kezdte. Azt gondolom, a sértő szavak azokra fognak visszaütni, akik ezt a durva, személyes sértegető stílust egyszer elkezdték. Egy dolgot kell elkerülni: azt, hogy ezeket a lépéseket fenyegetésnek lássák az emberek – vélte Gyurcsány Ferenc.
...s végül a tervezett egészségügyi reformok
- Az elmúlt évtizedekben sok adósságot halmoztunk föl, ezek közül az egyik az egészségügy területe. Az ellátás nem megy jól, sok az elégedetlenség. A magyar egészségügyi rendszer és a magyarok egészségügyi állapota rossz. Azok a javaslatok, amelyet most 21 pontban terjesztünk elő, két nagy területet érintenek, két nagy csoportba oszthatók: egyik oldalról vannak olyan ügyek, amelyekkel nem szabadna várni – amelyek a legégetőbb gondokra adnak minél hamarabb választ – ez három-négy ilyen terület. Kell olyat is tenni, amely ma változtat, s olyan is, amely elindít egy hosszú távú folyamatot. Ezek a csomagok a következők: a 21 pont első három-négy pontjának célja, hogy Magyarország területének kilencven százalékában jusson el a mentő 5 percen belül a helyekre , ennek érdekében átalakítjuk a helikopteres mentőszolgálat rendszerét – mondta a kormányfő. Hozzátette: a második csomag keretében átfogó nemzeti rákellenes programot indítanak, s a Közép-Dunántúlon még az idén elkezdik az onkológiai központ kiépítését.
A harmadik nagy területet a magyar egészségügyi ellátás bázisa, a családi, háziorvosi ellátás átalakítása jelenti. A háziorvosok jelentős része túlterhelt és alulfizetett – fogalmazott a kormányfő. Mindenki arra törekszik, hogy a fekvő beteg ellátásba terelje a betegeket, ez áttereli a szót a finanszírozás kérdésére – mondta Gyurcsány Ferenc.
A kormányfő elmondta: nincs az EU-ban még egy olyan ország, amely ennyit fordítana gyógyszerekre gyógyszerfogyasztás kérdése: Magyarországon drágák a gyógyszerek, ráadásul nem vezettünk be olyan mechanizmusokat mint Németországban, ahol például a betegeknek több lehetőségük van azonos hatóanyagú, de olcsóbb gyógyszert igénybe venni – tette hozzá Gyurcsány. Ezek azok a lépések, amelyeket most és itt meg lehet tenni, de vannak olyanok, amelyek elindítják az egészségügy átfogó átalakításának másfél évtizede óta halogatott elindítását meg lehet kezdeni, szerintem döntően politikai bátortalanság és szakmai tétovaság volt az oka, hogy az elmúlt 14 évben ezt nem csináltuk meg. Bántóan nagyok a különbségek: nagyobb kutya többet kap, mint aki a sor végén áll. Az ellátást szakszerűen és egyenlő alapon kell biztosítani.
A következő csokor a járulékfizetések rendszerét próbálja rendezni, s egy valóságos biztosításon alapuló egészségügyi ellátás irányába terelni. Ma 10 millióból kevesebb, mint négymillió fizet, nem tudjuk, melyikünk mennyit fizet be, egyéni nyilvántartás nincsen ? Egyéni nyilvántartás azon az oldalon nincsen. Nem jó, hogy olyan rendszert csinálunk, amelyben potyautasok ülnek fel a biztosítottak közös hajójára. Remélem, mi fogjuk befejezni ezt a munkát két három év múlva – tette hozzá beszéde végén a kormányfő.
Fidesz: Az elképzelések csak egy kommunikációs, PR-offenzíva elemei
Ismét csak ötleteket, elképzeléseket hallhattunk Gyurcsány Ferenctől. A kérdés az, hogy mennyire hihetünk ezeknek a bejelentéseknek, mennyire vehetjük komolyan a most elhangzott ígéreteket – mondta Varga Mihály (Fidesz) a Parlamentben a miniszterelnök egészségügyet érintő elképzeléseinek ismertetésére reagálva. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: három évvel ezelőtt a kormányprogramban azt ígérték, az egészség mindeki számára elérhető legyen, haladéktalanul hozzálátnak a kórházak és a többi egészségügyi intézmény rendbetételéhez, minden magyar állampolgárnak alapvetően közpénzből kell hozzájutnia a számára szükséges ellátásokhoz, négy évente minden ápolónak egy évi bérével egyenlő hűségjutalmat adnak, megállítják a betegeket terhelő gyógyszerköltségek növekedését, ingyenessé teszik a szív és érrendszeri megbetegedések, valamint a csontritkulás kezelésére szolgáló gyógyszereket. Mi valósult meg ebből? – tette fel a kérdést Varga Mihály. Hangsúlyozta: kommunikációs, PR-offenzívát tapasztaltunk most is.
A kiosztott 21 pontos javaslat kétségtelenül előrelépés a múlt héthez képest, ám benne az olvasható: megindítjuk, biztosítjuk, javítjuk, programot indítunk, 10 év alatt, elindítjuk, felújítjuk, korszerűsítjük, megkezdjük. Három évvel ezelőtt illetve 2004-ben a Gyurcsány-kormány megalakulásakor ugyanzet hallhattuk. Három év után rácsodálkozni a problémákra? – tette fel a kérdést a politikus. Az, hogy mindenki mögött legyen járulék ellátás már 1992-ben létrejött, amikor a tb-t szétválasztották, nyugdíj és egészségbiztosítási alapra. Most arról beszélnek, hogy a mentőszolgálatot meg kell erősíteni, miközben 2004 decemberében a költségvetési vitában leszavazták a Fidesz ezirányú javaslatait.
Súlyos tévedésben van az, aki azt gondolja, hogy attól a 10-20 millió forinttól alapvetően megváltozik a helyzet. A kormány törvénytelenül tartotta vissza a vállalkozásoknak az áfát, így 7 milliárd forint kárt okoztak az adófizetőknek. Az állami intézmények tartoznak a legnagyobb járulékbefizetéssel – hívta fel a figyelmet a politikus.
Kell-e többet fizetni az egészségügyi ellátásért, az embereknek fenyegetettség érzetük lehet e amiatt, amiért a kormány hozzá kíván nyúlni egy olyan rendszerhez, amely biztosítja az egészségügyi ellátás színvonalát. Kell-e a nyugdíjasoknak aggódnia, hogy nem tudja megfizetni az ellátást, korlátozni kívánja-e a szabad orvosválasztást – ezek az alapvető kérdések – mutatott rá Varga Mihály.
MDF: A problémák és megoldásaik már éve óta ismertek
Csáky András (MDF) szerint nagyon gyenge volt, ami elhangzott.
Ezek a problémák és a megoldási variácók évek óta felmerültek már. Csáky aláírás nélküli propaganda anyagnak nevezte a 21 pontos anyagot, ami egy választási gyűlésen elmegy, de a magyar országggyűlés szellemiségéhez nem illik. A sürgőségi ellátást, mindenki mögött járulék legyen illetve a népegészségügyi programot illetően ugyanez szerepelt három éve is a kormányprogramban. Semmi nem akadályozta meg a kormányt, hogy ezeket a lépéseket megtegyék – tette hozzá. A két éve érvényben lévő finanszírozási rendszer a népegészségügyi program ellen van. Az ellátórendszer tönkremegy, az egészségügyi intézmények eladósodnak, sorozatosan bocsátanak el dolgozókat. A parlament egészségügyi bizottsága többször kezdeményezte, hogy az APEH járulék adatok hozzáférhetőek és áttekinthetőek legyenek. Az MDF arra kéri a miniszterlenököt, hogy a saját minisztereit vegye rá arra, hogy tegyenek rendet saját tárcájuknál.
Az SZDSZ az átfogó finanszírozási reformban látja a legfontosabb teendőket
Az SZDSZ és a szocialisták egészséget érintő elképzelései lényegesen eltérnek egymástól – mondta Pető Iván (SZDSZ). Hozzátette: a Száz lépés most megismert elemeit támogatják a liberálisok. A problémák érdemi megoldásához azonban ez kevés – vélekedett. Az SZDSZ az átfogó finanszírozási reformban látja a legfontosabb feladatot. Az állami helyett a biztosítási jellegű egészségügyi rendszer híve, továbbra is a magántőke szélesebb bevonását támogatják, mindenekelőtt a több-biztosítós modell bevezetésével, ami valódi versenyhelyzetet, észszerű finanszírozást jelenthetne – fogalmazott Pető Iván. Hiányzik a gyógyszerkassza érdemi átalakításának tervezete, enélkül átfogó reform nem képzelhető el – mondta. A tervezet nem foglalkozik az orvosi hálapénz ügyével sem. Az SZDSZ támogatja a tisztább viszonyok megteremtésére irányuló kormányzati szándékot, az ellátások széles körének megmaradását támogatják.
A két koalíciós párt egyetért abban, hogy elfogadhatatlan, hogy közel félmillióan jogosulatlanul veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, ebben egyetértés van. Az SZDSZ üdvözli, hogy a kormány elvetette az irányított betegellátás megszüntetésének gondolatát. A rendszert át kell alakítani olyan irányba, hogy minél több kórház gazdasági társasággá alakulhasson – hangsúlyozta Pető Iván.
origo.hu
Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el
