Joschka Fischer: bűnös nép a német

Pesszimista szakértők szerint az uniós alkotmány csütörtöki elfogadásával a Bundestag felszámolja saját jogalkotó hatalmát – írja a Der Spiegel. Katasztrofális a csatornahálózat Közép- és Kelet-Európában – figyelmeztet a Die Presse, hansgúlyozva, hogy Magyarországon és Romániában a háztartások alig felét kapcsolták rá a hálózatra.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Dietmar Hipp A Bundestag felszámolja saját hatalmát? címmel teszi fel a kérdést az uniós alkotmány csütörtökre tervezett elfogadása előtt.

Neves alkotmányjogászok figyelmeztetnek a parlament átgondolatlan döntésével járó kockázatokra és mellékhatásokra.

Amennyiben hihetünk a pesszimistáknak, az uniós alkotmány csütörtöki elfogadásával a Bundestag felszámolja saját jogalkotó hatalmát. „Ha nem figyelünk oda, akkor nemsokára már csak végrehajtó szerv leszünk” – figyelmeztet a zöldek képviselője Hans-Christian Ströbele. S a CSU frakciótag Gerd Müller, a Bundestagot hosszútávon már, mint a brüsszeli törvényalkotó gépezet „papírkosarává” degradáltan látja.

Ezért is meglepő, hogy eddig mindössze 20 CDU és CSU képviselő jelezte, hogy nemmel kíván szavazni az uniós alkotmányra. (Közülük is a legtöbben nem alkotmányjogi okokból, hanem mert hiányolják Istenre és a kereszténységre történő utalást – a szerk.)

Az uniós jog az unió alkotmánya alapján határozottan és minden tekintetben megelőzi a tagállamok joganyagát, így az alkotmányát is. Ez ugyan megfelel a luxemburgi EU bíróság mai jogfelfogásának, de a német alkotmánybíróság és tagállamok alkotmánybíróságai alapkérdésekben mindeddig fenntartották maguknak a vétójogot. Erről azonban már egyetlen szó sincs az új alkotmányban, ami szakértők szerint az egész joganyag legkritikusabb pontja.

Két hete még elutasította a karlsruhei alkotmánybíróság Peter Gauweiler CSU képviselő beadványát, az indoklásból azonban egyértelműen kitűnik, egy második kedvezőbb időpontban benyújtott és jobban előkészített kezdeményezésnek igenis lehet esélye. S az alkotmánybírák kifejtették, elvárják a „parlamentnek az érvek erejére épülő akaratnyilvánítását.”

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilap Nyitott csatornák a városon keresztül címmel tudósít Közép- és Kelet-Európa környezetvédelem állapotáról. A lap gazdasági rovata úgy tudja, hogy az elkövetkező években Közép- és Kelet-Európa országainak mintegy 100 milliárd eurót kell környezetvédelemre költenie.

A 800 000-es Zágráb csatornahálózata mindmáig katasztrofális volt. A horvát főváros lakóházainak 95 százalékát már rákapcsolták a csatornákra, de a szennyvíz máig tisztítás nélkül ömlött a Szávába. Ráadásul nyitott csatornákban folydogált kilométer hosszan Zágráb lakónegyedein keresztül. A Száva a zágrábi szennyvíz miatt egészen a szerb határig rendkívül mocskosnak számít, emiatt hosszú szakaszon a folyót a legrosszabb, négyes vízminőségi osztályba sorolják.

Hasonlóan rossz a helyzet a többi közép- és délkelet-európai országban is: miközben Ausztriában a csatornázási fok 90 százalékos, addig Magyarországon a háztartások alig felét kapcsolták rá a hálózatra. Az uniós cél egyébként 80 százalék. Bulgáriában a hálózat repedésein az ivóvíz fele elszivárog. Romániában a lakások alig 40 százalékát kapcsolták rá az ivóvízhálózatra. „Valójában a 22 millió román alig negyede részesül vezetékes vízben” – nyilatkozta Heinz Wolschner, a karintiai SW Umwelttechnik cég munkatársa. A román csatornahálózat „szánalmas állapotban” van. „A berendezések egy része még az első világháború előtti időkből származik„ – fogalmazott Wolschner.

Reuters (reuters.de)

A hírügynökség idézi Joschka Fischer berlini külügyminiszternek a Leo-Baeck-díj átadásán mondott beszédét, melyben felháborodottan utasította vissza, hogy a németekről ne csak, mint a világháború tetteseiről, hanem mint áldozatairól is beszéljenek.

„Amennyiben néhány nyilvánosság előtt tett megnyilatkozást és publikáció logikáját követjük, akkor mindenütt és mindenekelőtt csak áldozatokba botlunk és csak nagyon kevés tettesbe” – mondta Fischer a Németországi Zsidók Központi tanácsának díjátadási ceremóniáján.

Fischer megnyilatkozásával utalt azon publikációk növekvő számára, melyek a korábbinál nagyobb számban és terjedelemben foglalkoznak a németek háborús szenvedéseivel, például a légitámadásokkal és a Kelet-Európából történt elkergetésükkel. A zsidó közösség képviselői e fejlemények hatására óvtak a német áldozatok túlhangsúlyozásától. Fischer kijelentéseivel egyértelműen máshova helyezte a hangsúlyokat, mint Horst Köhler május 8-án, a Bundestagban elmondott beszédében tette. A szövetségi elnök ellentétben a korábban kizárólag a nemzetiszocialisták áldozatairól megemlékező ünnepi megnyilatkozásokkal szólt a németek háborús szenvedéseiről is.