A lett szejm (parlament) ratifikálta Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Bár a gesztus igazán nemesnek tűnik, mégis félmegoldás – vélekednek az Izvestiának nyilatkozó szakemberek. A törvény ugyanis nem tesz említést az országban élő 450 ezes orosz ajkú lakosságról, akik még mindig nincsenek hivatalosan lett állampolgárként bejegyezve. (Egyébként Lettországban közel egymillió orosz él). – A jogszabállyal Lettország hivatalosan is diszkriminálja az orosz embereket, hiszen csak azokra érvényes, akik lett állampolgársággal rendelkeznek – olvasható a lapban. A lettek közel 13 órás egyezkedés után elérték, hogy a chartából kihagyják azt a rendelkezést, amely engedélyezi a nemzetiségi kisebbségeknek, hogy bejelentett lakhelyükön anyanyelvükön járjanak el a hivatalokban.
Rigában viszont azt állítják: az oroszoknak nincs miért idegeskedniük, hiszen a lett állam területén élő oroszokat is automatikusan kisebbségeknek tekintik, persze, ha azok felveszik az állampolgárságot, mert ez így törvényes. Példának okáért megemlítették a svédeket, akik csak azt tekintik hazájuk fiának, aki igazoltan már a XIX. század óta ott él, Luxemburgban pedig egyenesen kikötötték, hogy ott nincsenek is kisebbségek, holott a lakosság 40 százaléka nem állampolgár. Az európai normák szerint azok az emberek, akik 1960 és 1970 között egyik országból a másikba vándoroltak, emigránsoknak tekintendőek, ám őket az ENSZ vonatkozó jogszabálya védelmezi.
A legutóbbi, május 9-i Győzelem napja moszkvai ünneplésén végérvényesen megromlott a pribaltikumi államok és Oroszország kapcsolata, ezért ezekben az országokban nem is várható túlzott javulás az orosz nyelv használatával szemben. – Országunk képviselői már rég megmondták, hogy semmiféle területi követelésekkel nem állhatnak elő a balti államok, szó sem lehet róla – olvasható az utro.ru-n. Lettország utcáin mellesleg már rég folyik a háború többek között az „ellenséges” matrjoska-baba árúsítása ellen, azt aki pedig csasztuskát mer hangosan énekelni a köztereken, akár be is vihetik az őrsre a rendőrök. Legutóbbi intézkedése az volt a letteknek, hogy bezáratták az Óra című orosz lap szerkesztőségét.
Alvaro Gil-Robles: Az oroszok szerint minden csecsen terrorista
Másképpen kellene a csecsenekre tekinteni – jelentette ki Moszkvában az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa, Alvaro Gil-Robles, aki közel egy évig figyelte az emberi jogok betartását Oroszországban, s az erről készült 140 oldalas jelentést személyesen nyújtotta át Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Mint mondta, megfigyelései szerint az orosz emberek szinte minden csecsenre úgy tekintenek, mint terroristára, pedig ez „távolról sem igazságos szemlélet”. Hozzátette: persze van közöttük néhány harcos, akik különféle véres akciók miatt valóban felelősek, de ők a kisebbséget képviselik. Az orosz állampolgárok csecsenekről kialakult képét az orosz sajtó jelentősen befolyásolja, ezért tenni kell a pozitív változásokért. (Izvestia)
origo.hu
Meghalt az ország ikonikus hamburgerkészítője
