Az opt-out lehetőségét a továbbiakban is biztosítani kell, ugyanakkor az esetleges visszaélések, illetve a munkavállalók egészsége és biztonsága szempontjából újraszabályozni, szigorítani kell az irányelvi rendelkezéseket – közölték megkeresésünkre a munkaügyi tárcánál.
Ismert, az EU munkaidő-szervezés irányelveinek tervezetében
újratárgyalják az opt-out rendszert, amelynek lényege, hogy a heti
kötelező munkaidőn túl is lehet dolgoztatni, amennyiben erről a
munkavállaló írásban nyilatkozik. Azokon a területeken, ahol kollektív szerződés van, kollektív szinten lehet erről megállapodást kötni. A munkavállaló sokkal kiszolgáltatottabb – hangsúlyozzák a
szakszervezetek –, ha egyénként tárgyal és köt szerződést a
munkáltatóval. Nyilvánvalóan kevesebb eséllyel kap munkát az, aki a törvényes munkaidő szerint dolgozna, mint aki ezen felül lenne
alkalmazható. Az EU-ban 1993 óta működő rendszert egyébként éppen azért vizsgálják felül, mert a tapasztalatok szerint nem érvényesültek kellőképpen az irányelv garanciái.
A 48 órás munkaidőlimit túllépését elfogadó beleegyező nyilatkozatot gyakran a munkaszerződés megkötésével egy időben íratják alá a munkavállalókkal, ami csorbítja a szabad választás lehetőségét. Az irányelv bár definiálja a munkaidő és a pihenőidő fogalmát, az ügyeleti időszak meghatározása nem szerepel a jogszabályban – emiatt, főként egészségügyi területen,
számos per indult az unióban, amelyekben legtöbbször a
munkavállalóknak adtak igazat.
Mivel a szakszervezetek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban
korábban már elutasították az opt-out rendszert, úgy tűnik, a kormány Brüsszelt támogatja a magyar munkavállalók és érdekképviseleteik helyett – jelentette ki Borsik János. Az Autonóm elnöke, a téma szakértője hangúlyozta: a rendszer egyértelműen az eleve erőfölényt élvező munkaadóknak kedvez, amit az Európai
Szakszervezeti Szövetség, valamint a tagállamok többsége is elutasít. A hosszú munkaidő egyértelműen negatív hatással van a
munkavállalók egészségére, a munkavégzés biztonságára. A munkaidő növekedésével párhuzamosan fokozódik a fáradtság, csökken a figyelem, a statisztikák szerint a balesetek gyakoribbak a munkaidő végén.
Emlékezetes: Medgyessy Péter a heti munkaidő csökkentését
ígérte. Nem sokkal kormányfővé választását követően azonban Gyurcsány Ferenc bejelentette: az ígéret teljesítése nem aktuális.
A tíz új EU-tag polgárai évente közel három munkahéttel dolgoznak
többet a régi tagországokban szokásosnál. Magyarország 1 848 éves átlagos munkaórával az ötödik azon a listán, amely az unió 25 tagállamán kívül Norvégiát, Romániát és Bulgáriát is tartalmazza. A magyaroknál – évi nyolc órával – csak az észtek, litvánok, lengyelek és szlovének dolgoznak többet, míg például a sereghajtó franciák több mint 270 órával kevesebbet.
origo.hu
Gázolás miatt állt le a közlekedés Sárospataknál
