Az MFB százszázalékos tulajdonában lévő MKK ezek közül három alkalommal szerepelt sikeresen, de mellette még két társaságnak, az OTP Faktoring Rt.-nek és a Wallis-csoportba tartozó Hungaroholding Rt.-nek is jutott egy-egy „falat”.
Ha elfogadják a törvényt, akkor a pénzügyminiszter jóváhagyásától függ a megállapodás hatálybalépése; a törvény egyébként a kihirdetés napját követő 15. napon lép hatályba, vagyis a idei üzleti terveket is befolyásolhatja. Erről szerette volna a lap megkérdezni a korábbi pályázatokon nyertes cégeket; lapzártáig a Hungaroholding illetékesét nem sikerült elérniük, míg Rosenthal Zoltán, az MKK vezérigazgatója korainak tartotta, hogy nyilatkozzon az ügyben. Az OTP kommunikációs osztálya a következő üzenetet juttatta el a Napi Gazdasághoz: „amennyiben olyan törvényjavaslat kerül elfogadásra, amely szerint az APEH közvetlenül a Magyar Követeléskezelő Rt.-nek értékesítené követeléseit, egy korábban már alkalmazott gyakorlat térne vissza. Ennek oka feltételezhetően az, hogy információ hiányában a nyilvános értékesítés során a pályázók számos esetben nem voltak képesek kedvező ajánlatot tenni”.
A koalíciós párti beterjesztők, Bőhm András (SZDSZ) és Szabó Lajos (MSZP) képviselők indoklása szerint az MKK hatékonyabban tudja elvégezni ezt a munkát: a kizárólagosságot biztosító időszakban a tőkeérték 2,55 százaléka körüli megtérülést tudott a cég felmutatni, a jelenlegi, piaci alapú modellben viszont csak átlagosan 1,25 százalékos a megtérülés. A különbséget a többszörös állami, hatósági kontroll eredményességével magyarázzák, illetve azzal, hogy a pályázati rendszerben meghosszabbodott az az idő, mire a felszámolás megindításától a nyertes cégekhez eljutottak a követelések.
Valamelyest másképp emlékszik Várszeghi György, az adóhivatal felszámolási és végrehajtási főosztályának vezetője, aki szerint igaz, hogy kezdetben az átvett tőkekövetelések 4 százalékáról szólt a megállapodás – vagyis ennyit fizetett papíron az MKK az APEH-nek –, ám 1 százalékot költségbeszámítás címén levágtak. Később, a tapasztalatok birtokában leszállították 2 százalékra a tőkearányos elszámolást, de közben megmaradt az 1 százalékos költséghányad. Ez nagyjából megfelel a mostani állapotoknak, a pályázati rendszerben a tőke legalább 1 százalékát kell megfizetnie a nyertesnek, viszont nincs költségelszámolás. A negatív tendencia itt is megfigyelhető: míg korábban volt, hogy 2 vagy 1,5 százalék jutott az APEH-nek, az utóbbi időben meg kellett elégednie az 1 százalékkal, sőt a legutolsó pályázat eredménytelenül zárult. A mi szempontunkból végeredményben mindegy, hogy ki az engedményes, az viszont hasznos volna, ha nem kellene újra a költségelszámolással bajlódnunk – mondta Várszeghi György.
A tartozások iránt tehát megcsappant az érdeklődés, ezen azonban változtathat a javaslat azon pontja, amelyik lehetővé tenné, hogy az – APEH által csak a törvény hatálybalépését követően – engedményezett követelések érvényesítésére az engedményes polgári peres vagy nem peres eljárást indítson. Ez az eszköz jelenleg kizárólag az adóhivatalnak áll rendelkezésére. A képviselők ezzel a javaslattal egyébként szembehelyezkednek a Legfelsőbb Bíróság 2/2004. polgári jogegységi határozatában foglalt értelmezéssel: eszerint az adóhivatal hitelezői követeléseinek enedményese az anyagi jogi szabályok szerint helytállni köteles (mögöttesen felelős) személytől polgári peres eljárásban nem követelheti a tartozás megfizetését. Várszeghi szerint viszont egy régi probléma oldódna meg ezzel, s valószínűleg kelendőbbé válhatnának az APEH követeléscsomagjai is. A megtérülési mutatókon azonban nem javítana nagyságrendileg az esetleges változás, a főosztályvezető szerint a jelenlegi, 0,8–0,9 százalékos eredmény ezzel együtt sem múlná felül jelentősen az 1 százalékot. A képviselők szerint több száz millió forint bevételt hozna ez a módosítás a költségvetésnek.
A törvényjavaslat előterjesztői arról is gondoskodnak, hogy jogszabályi szinten alaposan körülbástyázva, az uniós jogharmonizációs – különösen a versenyjogi – követelményeknek megfelelően történhessen a követelések továbbengedményezése.
Az adóhivatal által nyilvántartott kinnlévőség-állomány meghaladja a 400 milliárd forintot, tavaly a működő gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek esetében a 350 milliárdot. Mintegy 70 milliárd forint tartozást törölnek a nyilvántartásból.
Forrás: Napi Gazdaság
origo.hu
Tuja a kertekben: miért száradnak ki, és meg lehet-e őket menteni?
