Az idén is importdömping lepheti el egyes termékekből a magyar friss zöldség-gyümölcs piacot. Elsősorban a káposztánál, a vörös- és a fokhagymánál, a gyökérzöldségeknél, a paradicsomnál, illetve a csemegeszőlőnél, az őszibaracknál, a körténél és az almánál várható fokozott behozatal. A zöldségfélék főként Lengyel-, Francia- és Olaszországból, míg a gyümölcsök a mediterrán uniós régióból, Olasz-, Spanyol- és Görögországból, valamint Szerbiából érkezhetnek a magyar piacra.
Mindez azért veszélyes, mert tönkreteheti egy-egy szezonális magyar termék itthoni piacát – hangsúlyozta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A sokszor dömpingáras importot általában a nagy élelmiszerláncok bonyolítják le, amelyek a mintegy 2,8 millió tonnás éves magyar zöldség-gyümölcs termelés 30-40 százalékát is közvetítik a fogyasztókhoz. Az üzletláncoknál ugyanakkor a kedvező importár sokszor rendkívül gyenge minőséggel párosul. A jó magyar termékek helyett olykor rossz, takarmány minőségű külföldi áruk kerülnek a pultokra, miközben az importőr élelmiszer-hálózatok extraprofitot érnek el – tette hozzá.
A hazai termelők szerint a behozatal féken tartására ki kellene építeni a hatósági minőségvizsgálati rendszert. Az uniós országokból érkező import korlátozásának ugyanis kizárólag ez lehet az eszköze. Erélyesebb kontrollra lenne szükség a harmadik országokból származó árukkal szemben az EU-belépési pontokká vált magyar határszakaszokon is. Szigorítani kellene a beszerzési ár alatti értékesítést tiltó szabályozást is.
Kétségtelen, hogy az itthoni zöldség-gyümölcs termelők jelentős része egyelőre nem képes folyamatosan olyan mennyiségű és minőségű árut előállítani, amelyekre a nagy élelmiszerláncoknak szüksége lenne. Mártonffy Béla szerint ehhez úgynevezett termelői-értékesítői szervezetekbe kellene tömörülniük, amelyek a koncentrált értékesítéssel alkupozícióikat is javíthatnák. Az előrelépéshez azonban az ágazati szereplők 2005–2006-ban legalább évi 6-7 milliárd forintos állami támogatásra tartanának igényt. Így a 2007-től kezdődő új uniós költségvetési és szabályozási ciklust a mostaninál jóval versenyképesebb zöldség-gyümölcs ágazat kezdhetné el.
Minden baj gyökere, hogy az elmúlt évtized(ek)ben mindegyik kormány magára hagyta a mezőgazdaságot – jelentette ki az egyik nagy kereskedelmi hálózat névtelenséget kérő vezetője, hozzáfűzve: nem a multinacionális cégek felelősek a mai helyzetért. Felvetődött az is, hogy az EU15-ök gazdái nem az eladási árból, hanem az uniós támogatásokból élnek.
Általánosságban semmiképpen sem jelenthető ki, hogy a magyar élelmiszerekkel komoly minőségi gondok lennének – mondta a Világgazdaságnak Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) elnöke. A példák azt mutatják, hogy gyakran az importáruk nem felelnek meg a hazai követelményeknek. A Kisosz elnöke azt ugyanakkor elismerte, hogy létező trend a hazai beszerzési források külföldiekkel való helyettesítése. Véleménye szerint ez azonban a heves árverseny következménye, s nem a magyar termékekkel vagy beszállítókkal való elégedetlenségé.
(Forrás: Világgazdaság)
origo.hu
Fidesz-frakció: Üvegzseb az EP-képviselőknek is! – videó
