Feloldhatják a moratóriumot?

A Greenpeace attól tart: a gazdasági tárca amerikai nyomásra a génmódosított növények hazai termesztését tiltó kormánydöntés ellen lobbizna. A zöldek Kóka Jánoshoz fordultak, ám levelükre mindeddig nem érkezett válasz. Az EU környezetvédelmi miniszterei június 24-én szavaznak az egyes régi EU-tagországokban érvényben lévő moratóriumok fenntartásáról; a szaktárcától kapott információink szerint Persányi Miklós a tiltás feloldása ellen foglal majd állást.

A génmódosított növények (GMO-k) termesztésére vonatkozó hazai tilalom feloldása ellen demonstrált ma a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) előtt a Greenpeace nyolc aktivistája. A nemzetközi környezetvédő szervezet ugyanis kormány közeli forrásból úgy értesült: a szaktárca amerikai nyomásra mindent elkövet a moratórium feloldásáért – mondta szerkesztőségünknek Nemes Noémi, a Greenpeace témafelelőse. Mint arról beszámolt, két hete levélben fordultak Kóka János gazdasági miniszterhez, hogy garantálja: nem szándékozik lobbizni a moratórium feloldásáért. Választ azonban mindeddig nem kaptak, és a mai napon sem adott számukra megnyugtató választ a szaktárca képviselője – tette hozzá.

Magyarországon január 20-tól vezettek be általános, ám ideiglenes tilalmat a génkezelt kukorica előállítására és behozatalára; a génkezelt kukoricát tartalmazó termékekre – például takarmányokra – azonban nem vonatkozik a moratórium, mivel ezt az EU-ban nem lehet korlátozni. A moratóriumot többek közt azért rendelték el, mert Magyarország vonatkozásában még nem készültek el a génmódosított növények kockázatelemzései. A másik ok, hogy a Magyar Tudományos Akadémia eddigi kísérletei kimutatták: a génmódosított kukorica tartós jelenlétének káros hatásai lehetnek – tette hozzá Nemes Noémi, hangsúlyozva: két nap múlva Kóka János miniszter egy biotechnológiai konferenciára utazik az Egyesült Államokba. – Vajon mennyiért tervezi eladni a világszerte jóhírű magyar mezőgazdaságot? – vetette fel a Greenpeace munkatársa.

Az Európai Unió tavaly májusban oldotta fel 1998-tól érvényben lévő moratóriumát a génmódosított növények termesztését illetően (a tiltás nem vonatkozott az 1998 előtti években megkezdett termesztésekre). 2004 tavaszán és őszén viszont engedélyt adtak két génmódosított kukoricaféle élelmiszerben történő felhasználására; azóta egyre nő az engedélyek száma. A termelést viszont az EU öt régi tagországában – és Magyarországon – továbbra is tiltják. Az Európai Bizottság azonban feloldaná a régi tagországok moratóriumait, ehhez azonban a környezetvédelmi miniszterek minősített többségének jóváhagyása szükséges. A tagállamok tárcavezetői június 24-én döntenek az ügyben. Hangsúlyozta: ha a tagországok kétharmada nem szavazza meg a tiltás fenntartását, az Európai Bizottság dönt az ügyben – a határozat pedig befolyásolja majd a hazai helyzetet is. Hozzátette: a bizottság azért oldaná fel a moratóriumot, mert az USA (a génmódosított növényeket termesztő óriáscégek nagyrésze amerikai) pert indított az EU ellen a világkereskedelmi szervezetnél, azzal a címszóval, hogy az unió diszkriminálja az USA génmódosított termékeit. Ha a WTO az Egyesült Államok javára dönt, az EU dollármilliókat fizethet.

Rodics Katalin, a környezetvédelmi tárca főosztályvezető-helyettese az MNO érdeklődésére elmondta: a június 24-i tanácskozáson – melyen magyar részről Persányi Miklós miniszter vesz részt – hazánk a moratóriumok fenntartását fogja támogatni. – Mivel hazánban is – a kormány tavalyi döntése alapján – moratórium van életben, a szaktárca álláspontja az, hogy az érintett öt ország tekintetében a feloldás ellen szavaz – tette hozzá Rodics Katalin, aki elmondta azt is: a környezetvédelmi minisztérium a földművelésügyi és az egészségügyi tárcákkal egyeztetett a kérdésben, mivel a GMO-kkal kapcsolatos szakhatóságokat e három minisztérium képviseli. – A gazdasági tárca kormány-előterjesztéssel élhet, amennyiben a moratórium feloldását szorgalmazza, s a kormány újratárgyalhatja a tilalmat – tette hozzá, megjegyezve: nincs tudomásuk arról, hogy a gazdasági minisztérium a moratórium feloldására vonatkozó előterjesztést tett volna. A főosztályvezető-helyettes kitért arra is: az EU-tanácskozást megelőző előkészító üléseken a szaktárca vezetője már megfogalmazta hazánk álláspontját a kérdésben, a moratóriumok fenntartása mellett.

Kérdésünkre a szakember elmondta: a moratórium addig van életben, amíg a környezeti hatásvizsgálatokat nem végezték el, illetve el nem készül az az úgynevezett koegzisztencia törvény, amely azt tartalmazza, hogy a különféle gazdálkodási módok hogyan tudnak egymás mellett élni. – A jogszabály készül, a szaktárca pedig forrást biztosított a hatásvizsgálatok elindítására – mondta Rodics Katalin, hozzátéve: a vizsgálatokat idén tavasz végén kezdték el, és várhatóan több évig tartanak majd. Részeredmények azonban jövő tavasszal vagy akár már idén ősszel is születhetnek.