Hatástalan kékmunka – a javaslat ronthat a dolgozók helyzetén

Erősen kétséges, hogy bármilyen eredményt hoz a foglalkoztatás terén a nemrég bejelentett „kékmunka intézménye”, pedig a munkanélküliségi ráta 7,2 százalékos, vagyis hat éve nem volt ennyi állástalan, mint most.

Félő, hogy a miniszterelnök által bejelentett kékkönyves megoldás nemhogy javít, hanem tovább ront a dolgozók helyzetén. Ugyanis az alkalmi munkavállalásról szóló új jogszabály nyomán előfordulhat, hogy az alacsonyabb terhek miatt, vagy esetleg a foglalkoztató nyomására a már munkaviszonyban lévő dolgozók térnek át az alkalmi munkakönyv használatára. Egyébként az intézmény a magánszemélyek alkalmi munkavállalását tenné jogilag lehetővé, elsősorban a takarítási, kertgondozási, javítás-karbantartási és gyermekfelügyeleti tevékenységi körök esetében.

A koncepció lényegében az 1997-ben bevezetett és 2001-ben – legfőképp a mezőgazdasági idénymunkások körében – elterjedt alkalmi munkavállalói könyv ötletének kiterjesztése. A rendszer lényege, hogy az a magánszemély, aki alkalmi munkákat vállalna, kék színű munkakönyvet kellene kiváltson. Ebbe a munkáltató egy postán vásárolt bélyeget (közteherjegyet) ragasztana be azokon a napokon, amikor a „kékkönyves” dolgozik. A legolcsóbb bélyeg 400, a legdrágább 1100 forint lenne. A tervek szerint az alkalmi munkavállalók évente 200 napot dolgozhatnak kékkönyvvel, s ezzel jogosultságot szereznek nyugdíjra és egészségügyi ellátásra.

Igen életszerűtlen az, hogy a vállalkozások vagy az állampolgárok, akik már ma is túlzónak tartják az adóterheket, önszántukból vállalnák az újabb adó megfizetését. Ha a kertjét felásó magánszemély mégis úgy dönt, bejelenti alkalmi segítőjét, akkor a fentiek szerint kellene eljárnia. Ez neki időt és pluszköltséget jelentene, amit nyilván az alacsony bérért foglalkoztatott munkástól vonna le. Nem tisztázott az sem, hogy miként ellenőrizhetik a háztartásokban végzett feketemunka meglétét. A jelenleg országszerte dolgozó mintegy 200 munkaügyi ellenőr nem tudja e feladatot elvégezni.