Jávorszky Béla: Kádár-kori maradványok

Jávorszky Béla: És itt visszatérek a kályhához, a külföldi kulturális intézetek által közvetített Magyarország-kép kérdéséhez. A tárca másfél évtizede tartó közömbösségének, oda nem figyelésének 2006 után semmiképpen nem szabad folytatódnia. Természetesen nem cenzúráról és nem kézi irányításról beszélek, hanem a létező „szocializmus” alatt kitermelődött és feladatai ellátására részben alkalmatlan személyi állomány megrostálásáról. Ha ugyanis egy jövendő polgári kormány „kifelé” is sikeres akar lenni, e kérdés kezelésének az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet kell szentelnie. Nyilvánvalóan fontos, hogy kik vezetik az intézeteket, de legalább ennyire fontos, hogy kik a munkatársai (mert ebben a körben még több a Kádár-kori maradvány). Általuk, az ő kapcsolataik révén jön ugyanis létre az intézet körül kialakuló holdudvar, a Magyarországgal foglalkozó, arról író, tájékoztató értelmiségiek, újságírók köre, alakul ki az általuk fölrajzolt kép. Új, hiteles kulturális diplomácia híján a sokat emlegetett országimázs csak hiú ábránd marad.

(Magyar Nemzet, 2005. június 13.)