A politikából kiküszöbölhetetlen a hatalmi verseny. A tét hatalmas, a riválisok pedig nem fogják betartani a szabályokat – mondta a HVG-nek adott interjújában Kis János filozófus. A modern demokráciákban nem arról van szó, ki szúrja le vagy mérgezteti meg az ellenfelét, hanem arról, hogy szabad-e a siker érdekében megtéveszteni a választókat, hamis ígéreteket tenni, homályos eredetű magánpénzeket kampánycélra elfogadni. Ezt a törvények és az íratlan szabályok korlátozhatják – fejtette ki. A magyar politikai életből azonban hiányoznak az íratlan szabályok, melyek a politikai versenyt kordában tartanák – vélekedett Kis János.
Az államfőválasztással kapcsolatban aggasztónak nevezte, hogy bárkinek eszébe juthat erőszakot tenni az alkotmányon, hogy a másik oldalt elüsse a győzelemtől. Mint mondta, az alaptörvény azt akarja, hogy a harmadik fordulóban legyen megválasztott államfő. Ezért deklarálja, hogy nincs határozatképességi küszöb. Az érvénytelen szavazatokról gerjesztett vita rosszhiszemű játék – fogalmazott. Arra a felvetésre, miszerint az SZDSZ nem lehet büszke döntésére, hogy bojkottálja a köztársasági elnök megválasztásáról szóló szavazást, Kis János úgy vélekedett: a szabad demokraták nehéz helyzetben vannak. Nem állhatnak be Szili Katalin mögé, mert odalenne a szavahihetőségük. Sólyom László nyílt támogatásával viszont az amúgy is feszült koalíciós viszonyt tennék kockára – jegyezte meg, hangsúlyozva: a távolmaradás rossz megoldás. Véleménye szerint ez akkor volna igazolható, ha két, egyaránt elfogadhatatlan jelölt közül kellene választani. Jobb volna, ha a frakció a képviselők lelkiismeretére bízná, hogy kire szavaznak – tette hozzá.
Az íratlan szabályok betartásával kapcsolatban a HVG szóba hozta: az érettségibotrány kormányon belüli fő felelőse még a lemondás gondolatát is elutasította. Kis János szerint a politikai felelősség akkor is Magyar Bálintté, ha nem terheli mulasztás, azaz nincs erkölcsi felelőssége. Véleménye szerint illett volna felajánlania a lemondását.
Arra a kérdésre, hogy létrejött-e egy olyan politikai osztály, amelynek kizárólagos célja, hogy hatalmát és üzleti befolyását megtartsa és növelje, azáltal is, hogy új erőket igyekezzék kirekeszteni a politikai és gazdasági versenyből, Kis János kifejtette: a politikai osztály nem maffiaként működik. Azok az üzleti körök, melyek az államon élősködve gazdagszanak meg, érdekeltek abban, hogy mindkét nagy pártot lekenyerezzék, mert így bárki legyen kormányon, be vannak biztosítva a bukás ellen. Ezért bármelyik oldal kattan rá egy botrányra, hamar rájön, hogy ő is érintve van, és leáll. Nem lehet tudni, mikor lép föl egy parlamenten kívüli erő a tiszta kezek jelszavával, megígéri, hogy rendet csinál, elsöpri a mai parlamenti pártokat, és velük együtt a parlamentarizmust és a jogállamot is. A parlamentből egyelőre csak kiesni lehet, oda kívülről bekerülni nem – fogalmazott.
Kérdésre válaszolva Kis János elmondta: az SZDSZ vezetéséből azért vonult vissza, mert választania kellett a politika és a filozófia között. Élete nagy adományai között tartja számon, hogy részt vehetett a rendszerváltásban, de pártvezetőként nem volt a helyén. A pártból pedig azért lépett ki, mert a párt politikáját már nem tudta vállalni.
(Forrás: HVG)

Húszéves lány vesztette életét a bakonypéterdi tragédiában