Az Ecostat hazai kis- és középvállalati (kkv-k) bizalmi mutatója májusban mindössze negyven százalék volt, de a legnagyobb száz vállalat várakozásai is romlottak négy százalékkal. A hazai kis- és középvállalkozások bizalmi mutatója 2003 augusztusától tizenegy hónapon keresztül emelkedett, majd a nemzetközi konjunktúra lassulásáról szóló előrejelzések miatt az index az 50 százalékos határérték körül ingadozott – olvasható az Ecostat jelentésében. A negatív irányú változás 2005 első hónapjaiban következett be, aminek hátterében a főbb európai gazdaságok és a hazai reálgazdaság várakozásoktól elmaradó teljesítménye áll.
A legnagyobbak körében mért ötvenszázalékos bizalmi mutató ugyancsak mélypontot jelent. Ilyen kiegyenlített arányt legutoljára 2004 januárjában regisztráltak a kutatók. Az Ecostat szakemberei szerint a nagyvállalatok korábbinál visszafogottabb véleménye a konjunktúra folytatódása mellett a növekedési kilátások alacsonyabb ütemére utal.
A hazai kis- és középvállalkozások bizalomvesztése a magyar és az európai uniós gazdaság teljesítményét alapul véve kevéssé tűnik indokoltnak és megalapozottnak az Ecostat elemzői szerint. A kkv-k a termelési feltételek romlásától tartanak, és szerintük a nemzetgazdaság egészének lassuló fejlődése negatívan hat saját működési feltételeikre. A nagyvállalatokat a világgazdaság lassulásán kívül a kedvezőtlenebb makrogazdasági feltételekkel kapcsolatos várakozások is aggasztják. Folyamatosan csökken a tevékenység bővítését tervező vállalatok aránya, májusban már csak 43 százalék volt ez a szám. A külföldi kereslet bővülésére a nagyvállalatok egyharmada számít, és a korábbinál pesszimistábbnan látják a belföldi eladás esélyeit is, hiszen csak 15 százalékuk számít arra, hogy a következő egy évben növelni tudja hazai értékesítését.
Az egyik legsúlyosabb problémának az számít, hogy romló likviditási feltételek között működnek a kis és közepes cégek, bár az uniós és a költségvetési források bővülése, a hozzáférés könnyítése javította tőkeellátottságukat. Másfélszeresére, 31-ről 46 százalékra nőtt azok aránya, akik arra számítanak, hogy a következő egy évben pénzügyi nehézségekkel kell küzdeniük.
Erősödő inflációs várakozás jellemzi a kis-, a közepes és nagyvállaltokat is. Májusban a kkv-szektor éves 6,2 százalékos inflációs előrejelzése jelentősen felülmúlta a realitásokat, különösen azt figyelembe véve, hogy az egy évre visszatekintő fogyasztói áremelkedés mértéke áprilisban 3,9 százalék volt. A következő egy évre a legnagyobb vállalatok is 4,6 százalékos pénzromlással számolnak.
(Forrás: index.hu)

Szívszorító, ahogy a szegedi sztársebész az utcán segít a rászorulóknak