Németh Zsolt: „Bízom abban, hogy az európai alkotmány és jogi megoldásai nem kerülnek a történelem süllyesztőjébe”

Németh Zsolt: Ez az alkotmány mindenképpen előfeltétele az Európai Unió gazdasági értelemben vett versenyképességének, de a mi kis vízióink szempontjából is nagy jelentősége van. Csak két vonatkozást hadd emeljek ki! Először is, hogy az európai alkotmányban végre benne van a kisebbségi kérdés, amire mint alapkőre fokozatosan rá lehet építeni egy európai kisebbségvédelmi rendszert. A hét-nyolc felé szakított magyarság számára ez ugyanolyan fontos eleme a víziónak, mint az összeurópai szempont. Egy másik elem pedig, hogy az alkotmány intézményes párbeszédet alakított ki az egyházak és az európai politikum között. Igaz, a keresztény gyökerekre való utalást kispórolta belőle, s ez mindenféleképpen szerepet játszott az európai politika és az emberek közötti szakadék mélyülésében. Ennek az eredményét látjuk Franciaországban és Hollandiában is. A hagyományos értékek nem kellő tiszteletben tartása a vidéki lakosság esetében például biztosan szerepet játszott abban, hogy ilyen helyzet alakult ki. Mégsem gondolom azonban, hogy az alkotmány lenne a hibás a leszavazásért. Sokkal inkább a pártpolitikai szemlélet, illetőleg az, hogy a politikai osztályok Európára, az európai alkotmányra terhelték át azt a felelősséget, amivel egyébként nekik kellene a saját társadalmakkal elszámolniuk. Úgy vélem, hogy az új alkotmányon, illetve annak legfontosabb rendelkezésein keresztül vezethet az út az egyenjogúságon alapuló Európa víziójának a fenntartásához. Az alkotmány végleges bukása esetén ugyanakkor nagyon félek attól, hogy a régóta fenyegető á la carte Europe koncepciója fog fölülkerekedni. Ki fog alakulni a meghatározó együttműködési formákban egy „mag-Európa”, és újratermelődik egy olyan megosztottság, amit éppen a csatlakozásunkkal véltünk leküzdöttnek. S ha a 25 tagú Európai Unión belül elkezdődik egy felhígulási folyamat, és e közösség magja továbbra is külön marad, akkor ténylegesen válságba kerül az európai eszme. Ez pedig azt jelenti, hogy a bővítés, a közép-európai térség valóságos integrációjának az esélye bukik meg. Bízom tehát abban, hogy az alkotmány és jogi megoldásai nem kerülnek a történelem süllyesztőjébe.

(Magyar Nemzet, 2005. június 9.)