Az EU városfejlesztési koncepciója arra épül, hogy minden településnek megvan a maga szerepe. Ebből kiindulva tavaly döntött a kormány a komplex városfejlesztési stratégiák elkészítéséről, amelyek beépülnek a most először készülő regionális operatív programokba – nyilatkozta a Világgazdaságnak Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnöke.
A kirajzolódó tervekből az már látszik, hogy Debrecen a megújuló tudás, Győr az innováció fellegvára, Miskolc technoközpont, Pécs az életminőség városa, Szeged pedig biopolis szeretne lenni. Az NFH elnöke szerint a szűkebb és tágabb térség versenyképességét növelő, befektetéseket vonzó, megélhetést, jövedelemtranszfert biztosító beruházások számíthatnak támogatásra.
A komplex városfejlesztési stratégiák fő irányai a tervek szerint július végén, augusztus elején kerülnek a kormány elé. A napilap információi szerint projekt-előkészítésre fejenként százmillió forintot kapnak a városok. A beruházások finanszírozásában az EU részéről alapvetően a strukturális alapokat veszik számításba. A városok általában 33–50 százalékos uniós forrással, 25–33 százalékos állami támogatással és 25–33 százalékos önrészre számítanak.
Debrecen interregionális szolgáltató tudásközponttá kíván fejlődni az említett időszakban, s fejlesztési tervei kialakításában alapvetően épít a Debrecen–Nyíregyháza, Debrecen–Nagyvárad tengely lehetőségeire is. A hajdú-bihari fővárosban szívesen otthont adnának az európai anyagtudományi, nanotechnológiai és molekuláris biológiai központnak, amely önmagában egymilliárd eurós beruházás lenne.
Győr az innováció fellegvára szeretne lenni, s ezzel a célkitűzésével harmonizálja fejlesztési elképzeléseit. Eddig 24 vezérprojektet alakítottak ki a 2007 és 2013 közötti időszakra, hozzávetőleg 240 milliárd forint beruházási értékben, elsősorban a tudásipar, az új technológia és új szolgáltatások, a regionális együttműködés és az élhető környezet fejlesztése terén.
Miskolc technopolisszá, az innovatív tudás, kultúra, idegenforgalom, gazdasági vonzerő és kooperáció városává akar fejlődni 2007 és 2013 között. Ennek érdekében hat stratégiai és negyvenegy alprogramot dolgoztak ki, 345 milliárd forintnyi beruházást irányoztak elő. A stratégia elkészítése új fejezetet nyitott az egyetem és a város együttműködésében, a tudás és a kultúra fejlesztésével teremtenének olyan feltételeket, amelyekre kedvezően reagál a gazdaság.
Pécs új típusú együttműködést tudott kialakítani a város, a megye, az egyetem és a kamara között. A dél-dunántúli város hagyományos erősségére, a kultúrára, az egészségiparra (orvosi kutatás, minőségi klinikai ellátás, gyógyfürdők) és a környezettechnológiai iparra alapozza a fejlesztéseket, amelyek azt szolgálják, hogy az életminőség és az „ezüstgeneráció” (azaz a nyugdíjasok) városa legyen Pécs.
Szeged a tudás alapú gazdaságra építi terveit, biopolisként kívánja betölteni a növekedési pólus szerepét, ekként lehetne húzóereje nemcsak a dél-alföldi régiónak, hanem az országnak is. Mindehhez az élet- és anyagtudományok, a szoftveripar és a határ menti együttműködés kiemelkedő eredményei biztosítanák a kiinduló bázist. A stratégia keretében 50–100 projekt megvalósításával számolnak, legalább százmilliárd forint beruházási értékben. Sokat segített a tervezéskor az NFH „sorvezetője”, de a forráshiány miatt elengedhetetlen az állami segítségnyújtás; legalább 4-5 milliárd forint kellene a projektek megalapozására, hogy két év múlva felkészülten pályázhassanak.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
