Felsőszinevéren a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem, vagy ahogy a KMKSZ-tagok emlegetik, a „Fidesz-tábor„ vendége és előadója volt – a rendezvény történetében már harmadízben – Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, akit a párt és a KMKSZ közötti viszonyról, az anyaországi szövetség határon túli magyarsággal kapcsolatos koncepciójáról, a schengeni szerződés magyarországi érvénybe lépése utáni terveikről kérdezett a Kárpátalja című hetilap.
– Nagyon sokban hasonlít egymásra a Fidesz és a KMKSZ, és ez az alapja a két szervezet közötti kapcsolatnak – mondta Kövér. Kovács Miklóst, a KMKSZ vezetőjét idézve hangsúlyozta: a kárpátaljai 150 ezer fős közösségnek a léte többé-kevésbé csoda: hiszen az elmúlt tizenegynéhány év demográfiai, migrációs folyamatai eredményeképpen ennek a közösségnek már nem kellene léteznie, hogyha olyan mértékben indult volna fogyásnak, mint például a délvidéki vagy akár az erdélyi magyarság.
– Egzisztenciális, anyagi értelemben ez a régió van a legrosszabb helyzetben. Emiatt sokak számára nem egészen világos, hogy mi tartja itt az embereket a szülőföldjükön – közölte. Szerinte az egyik tényező a KMKSZ és annak vezetése, amelyik 15 éve reményt nyújtva tűzön-vízen át kitart nemcsak a saját közössége mellett, hanem egymás mellett is. Azok az emberek, akik meghatározói az itteni magyarságnak, egymással is olyan emberi, érzelmi, baráti viszonyban vannak, ami nagyon szimpatikus a politikus számára. – Ehhez hasonlóan a Fidesz politikai sikereit is az tette lehetővé az elmúlt 15 évben, hogy azok az emberek, akik valaha a szövetséget létrehozták, egymással mindig szolidárisak voltak és mindig kitartottak azok mellett az örök érvényű pozitív alapértékek mellett, amelyek nélkül egyetlen demokratikus politikai szervezet sem lehet tartósan sikeres – vélekedett.
Ami a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét és jövőjét illeti, Kövér László leszögezte: mondjuk ki nyíltan, hogy a szegénység itt a legnyomasztóbb, és a legnehezebbek az életfeltételek, a kilátástalanság itt a legnagyobb. Rövidtávon ezek a problémák nehezen kezelhetők, de amennyiben az anyaország és annak a gazdasága újra megerősödik, figyelembe véve az Európai Unió bővülését is, talán egy határon átnyúló gazdasági kapcsolatrendszer kiterjesztése és élénkítése hoz majd némi enyhülést e vonatkozásban is. A Fidesz országos választmányának elnöke bizakodik abban, hogy ennél rosszabb már nem lesz, és rövidesen javulni fog a kárpátaljai magyarság helyzete.
– Ez alapvetően tőlünk függ, hiszen Ukrajnán belül is vannak pozitív fejlemények, mert az a hatalomváltás, ami történt, mindenképpen orientációváltást jelent. Úgy tűnik, Ukrajna Európa felé fordul, amivel óhatatlanul együtt jár, hogy azokat az emberi élet számára élhetőbb feltételeket teremtő normákat is át kell vennie az országnak, amelyeket a tőle nyugatra elterülő államok gyakorolnak. Ennek lesznek gazdasági és reményeink szerint politikai vonatkozásai is – mondta. Hozzátette: talán elfogadtathatók lesznek olyan törvények a nem túl távoli jövőben, amelyek megnyugtatóan rendezik a kárpátaljai magyarság jövőjét.
– Mindig volt, de most, december ötödike és az európai uniós bővítés után, új alapokra kell helyezni a jövőképünket, ami a magyar nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését illeti, ahogyan ezt megfogalmaztuk már 2002. előtt is – közölte. A státustörvényről is szó esett a fórumon, amelyet tönkretett a jelenlegi MSZP-SZDSZ-koalíció. A politikus szerint nekik köszönhető a „rossz emlékű” eredménnyel zárult népszavazás is, amelynek negatív lelki, erkölcsi, politikai következményeit is számba kell venni, amikor egy másfajta stratégiát kezdenek felépíteni. Ezeknek a munkálatai most zajlanak éppen, ugyanúgy, ahogy a Fidesz más műhelyeiben az egyéb természetű programok megfogalmazása is.
Hangsúlyozta: vezérgondolatként azt tudná elmondani, hogy meg kell próbálni a szemléletváltást elérni nemcsak az anyaországban, hanem a határokon kívül élő közösségeken belül is a tekintetben, hogy túl kell lépnünk azon a gondolkodáson, amely különbséget tesz az anyaország, illetve az elszakított közösségek között. Egyszer és mindenkorra minden kérdést: gazdaságit, kulturálist, oktatásit, politikait, egyéb ügyes-bajos dolgot úgy kell felfogni és olyan keretbe beilleszteni, hogy ne legyen határon túli ügy, csak magyar ügy.
Az előadását követően sokan az iránt érdeklődtek, hogy ha a Fidesz nyerné meg a 2006-os parlamenti választást, számíthatnának-e a kárpátaljai magyarok kettős állampolgárságra, mire Kövér László azt válaszolta: mára szerinte már csak ez az egy lehetőség maradt. Mind Kárpátalján, mind Erdélyben és a Felvidéken másképp látták ezt mindaddig, amíg a státustörvény működött, amíg abból levezethetőek voltak pozitív perspektívák. – A mai helyzetben kialakult egy határon túli, de mondhatnám azt is, hogy egy össznemzeti egység a kettős állampolgárság ügye mellett, bármennyire is mást mutatott a népszavazás eredménye – mondta. Szerinte a magyar értelmiség színe-java a kettős állampolgárság mellett sorakozott fel, politikai beállítottságtól függetlenül. Ha pedig ezt a magyar szellemi elitben meglévő egységes kiállást figyelembe vesszük, akkor nem lehet kérdés, hogy amennyiben majd a törvényhozáson belüli matematikai erőviszonyok lehetőséget adnak rá, meg kell oldanunk ezt a problémát. Most már nem lehet visszahátrálni a státustörvény eredeti platformjára, az ma már kevés.
Forrás: Kárpátalja című hetilap
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
