Nincs megegyezés a pártok között a kisebb parlamentről

Nem sikerült megegyezni a kisebb parlamentről tartott újabb négypárti egyeztetésen.

Fodor Gábor, a szabad demokraták ügyvivője a pártja által kezdeményezett tárgyalások harmadik fordulója után elmondta, a résztvevők nem jutottak dűlőre abban, hogy a választójogi rendszer egy- vagy kétfordulós legyen.

A politikus közölte: egyelőre abban állapodtak meg, hogy a tárgyalások érdekében a létező, vagyis a kétfordulós rendszerben gondolkodnak, arra, hogy egy-vagy kétfordulós legyen az új választási eljárás, az egyeztetések végén térnek vissza.

Az egyeztetés augusztus 20. után folytatódik, tekintettel a nyári szünetre. Fodor Gábor jelezte: addig a pártok elküldik egymásnak az általuk elképzelt választási modelleket, amelyeket szakértők bevonásával áttanulmányoznak; a következő megbeszélésen már a konkrét modellekről fognak tárgyalni.

Az SZDSZ modelljében 152 egyéni körzetből és 98 listás helyből álló parlament szerepel, a Fidesz pedig a mostani rendszer egy kisebb parlamentre adaptált változatában gondolkodik. A szocialista párt elképzelése leginkább a német választójogi rendszerre hasonlít – az MDF számára leginkább ez az elfogadható az összes változat közül – tette hozzá Fodor.

Gulyás József ügyvivő közölte: az egyfordulós rendszert támogatja az MDF és az MSZP , míg az SZDSZ és a Fidesz a kétfordulós rendszer mellett áll. Fodor Gábor úgy véli, az egyfordulós rendszer azért nem jó, mert nagyban erősítené a kétpártrendszer kialakulását, és szűkíti az állampolgárok választási lehetőségét. Mint mondta, a felek szándéka töretlen a kisebb parlament megvalósítására 2010-től.

Salamon László fideszes képviselő elmondta: bár úgy látják, hogy a kétpólusú politikai rendszer kialakulása elkerülhetetlen, és az ország a kétpártrendszer irányába halad, ez egy olyan objektív folyamat, amibe eddig a politika nem avatkozott bele. Ha azonban a jelenlegi kétfordulós rendszert egyfordulóssá tennék, akkor az egy „voluntarista, mechanikus„ beavatkozás lenne, és adminisztratív választójogi eszközökkel erősítené ezt a folyamatot. Ezzel a Fidesz nem ért egyet – tette hozzá. A Fidesz azért is fontosnak tartja a kétfordulós rendszer fenntartását, mert méltatlan vádak fogalmazódtak már meg a nagy pártokkal, és így a Fidesszel szemben is, hogy a kétpártrendszert erőltetnék – jelentette ki Salamon László.

Wiener György (MSZP) kijelentette: legkevésbé sem az a céljuk, hogy bármiféle kétpártrendszerű struktúrát erősítsenek. A német modell, amelynek a megvalósítását javasolták, az egyéni választókerületeket másodlagosnak tekinti, a listás szavazatarányok alapján történik a mandátumok kiosztása. Németországban nem két-, hanem három-, illetve négypártrendszer alakult ki – jelentette ki a szocialista politikus, aki azt is felhozta érvként, hogy egyfordulós választás esetén elkerülhető az a „hisztéria”, amely a két forduló közötti kampányra jellemző. Álláspontja szerint az egyfordulós választást az is alátámasztja, hogy 2002-ben a második fordulóban nem a másodlagos preferencia volt a meghatározó, hanem az új választók: 226 ezerrel többen szavaztak, mint az első fordulóban, és ez erősen befolyásolta az eredményeket.

Féja András, az MDF szakértője úgy vélte: a kétfordulós választási rendszer rendkívül aránytalan, így kedvez a nagy pártoknak. Ellenpéldaként hozta fel a tavalyi európai parlamenti egyfordulós, listás választást, amelyen – mint mondta – mind az MDF, mind az SZDSZ „várakozásokon felül teljesített”.

(radio.hu, hirado.hu, nol.hu)