A visegrádi országok miniszterelnökei az EU 2007 és 2013 közötti költségvetéséről tárgyalnának Tony Blair brit minszterelnökkel, aki jelenleg az EU soros elnöki tisztségét tölti be, illetve José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével – mondta szerdán Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök Budapesten a V4-ek, illetve Ausztria és Szlovákia tanácskozásán. A visegrádi országok jelenlegi elnöke, Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök hasonló tárgyalásokat kezdeményezne. – A találkozóra valamikor a német választások után kerülhetne sor – tette hozzá Dzurinda. A tárgyalásokon Wolfgang Schüssel, osztrák kancellár jelezte: az EU kölcségvetésének nemcsak kiadási, de a bevételi oldala is reformra szorul.
A szlovák miniszterelnök tárgyalt a találkozón Gyurcsány miniszterelnökkel a szlovák–magyar kapcsolatokról is. Dzurinda közölte: ha léteznek problémák, azokat meg kell oldani. – Soha nem fogunk olyan hivatalos találkozókról hiányozni, amelyek a problémák megoldására irányulnak – hangsúlyozta Dzurinda.
Jiøí Paroubek cseh miniszterelnök gesztust gyakorolna a szudétanémetek egy csoportja felé. Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelökkel is egyeztetett az ügyben. A szlovák miniszterelnök Budapesten is hangsúlyozta: a második világháború kérdéseit lezártnak tartja. – Aki meg szeretné nyitni ezeket, nem jól cselekszik. A kárpótlásról szóló kérdéskör megynyitása nem vezet jóhoz. – mondta Dzurinda, aki szerint az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezéseknek nincs túl sok értelmük, csupán csak a politikusok választás előtti témájául szolgálhatnak. Hasonló gesztust tehát a szlovák kormány nem tervez a magyarok irányába.
Ezzel szemben Csáky Pál miniszterelnök-helyettes bízik benne, a cseh példa láttán Szlovákia is hasonló megoldást fog szorgalmazni. – Jiøí Paroubek döntése államférfiúi cselekedet. Az emberi jogokért és európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes üdvözli Csehország szándékát. Az Európai Unió valamennyi demokratájának tudatosítania kell, egyetlen államnak sem áll jogában a saját polgáraival szemben a kollektív bűnösség elve alapján megtorló intézkedéseket foganatosítani, és pedig azért, mert a múltban egy másik állammal gyűlt meg a baja – tolmácsolta az Új Szónak Csáky Pál véleményét Martin Urmaniè szóvivő.
A megbékülési gesztusról is tárgyalt ma Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral Jiri Paroubek. A cseh miniszterelnök Bécsben megerősítette korábbi javaslatát, hogy kormánya az antifasiszta szudétanémetekkel kapcsolatban gesztust akar tenni, de annak részleteit ezúttal sem árulta el. Kiderült ugyanakkor, hogy tárgyalni fog az ügyről szlovákiai pártokkal és politikusokkal is.
Schüssel úgy látja: fontos lenne a cseh gesztus, amely először jelentene differenciálást a kollektív bűnösség elvével kapcsolatban.
A cseh miniszterelnök Budapesten ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a német antifasiszták felé tett megbékélési szándékot helyes lépésnek tartja. Mint ahogy azt Paroubek a magyar fővárosban újságírók előtt elmondta: – Nem a szudétanémetekről van szó, hanem olyan német antifasisztákról, akik egykor csehszlovák állampolgárok voltak – mondta.
Egy hónappal ezelőt a Právo cseh politikai napilapban Paroubek jelezte: lehetséges lenne valamiféle szimbolikus kártérítést nyújtani a szudétanémet kérdésben. E hét hétfőjén jelezte: javaslata néhány tucat embert érintene. Paroubek gesztusa cseh szempontból természetesen nem vonná kétségbe a benesi dekrétumon alapuló államrendet, sem a dekrétumok lényegét, mert már ezek a dekrétumok is a német antifasisztákat kivételnek tekintették a megtorlások során. (Az persze más kérdés, hogy a gyakorlatban ez kevésbé mutatkozott – a szerk.) Ráadásul a kiszivárgott hírek szerint a gestus csak azokat a németeket érintené, akik a Cseh Köztársaságban maradtak. Paroubek szerint ugyanis a csehországi német antifasisztákat senki nem űzte el, ha elmentek, az önkéntes volt.
Paroubek a legutóbbi időkben is részt vett olyan különböző akciókban, amelyek Eduard Benes második csehszlovák kötársasági elnök tiszteletére tartottak. Ismert: Benes dekrétumai alapján kollektív megbélyegzésben és üldöztetésben részesültek a csehszlovákiai németek és magyarok. A cseh politikai elit ezekkel az ünnepi gesztusokkal egyértelműen jelezte a világ felé, hogy a dekrétumokat a maguk részéről érinthetetlennek tartják.
Paroubek kezdeményezéséért ezért az elűzött németek képviselői többnyire nem lelkesednek. Bár többségük üdvözöl a cseh fél részéről történő bármilyen elmozdulást, azonban hozzáteszik: a bocsánatkérésnek nem csak az antifasisztákat kellene érintenie, hanem az üldöztetések minden egyes áldozatát is. A Csehországban maradt németek kárpótlása ügyében 2002-től néhány kiépviselői indítvány formájában már kísérleteztek cseh kormánypárti képviselők, de az ötlet mindig elbukott a parlamentben. Radikális szudétanémet szervezetek a miniszterelnöki gesztust egyértelműen elutasítják. Az ausztriai szudétanémetek szövetsége továbbra is az egyetlen jó megoldásnak az 1945-46-os év genocídiumának elismerését tartaná.
Vaclav Kalus „rendkívül veszélyesnek és rendkívül szerencsétlenek” nevezte Paroubek ötletét a MF Dnes cseh napilapban. A cseh köztársasági elnök szerint a csehek ebben az ügyben már rengeteg gyesztust gyakoroltak a szudétanémetek felé. Ugyanakkor a szudétanémet antifasiszták felé gyakorolt engesztelési gesztusok felvetését örömmel fogadta a cseh kommunista párt, amellyel a cseh miniszterelnöknek – az elmúlt hónapok fejleményei alapján kijelenthető – egyre jobb kapcsolatai vannak.
TSAR/Právo/MF Dnes/CTK/ujszo.sk
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
