Egy júliusi kormányrendelet előírása alapján mától be kell jelenteni a nettó 10 millió forintot meghaladó összegű építkezéseket az APEH-nál. A bejelentési kötelezettség akkor terheli az építtetőt, ha az építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és a beruházás összege a nettó tízmilliós kivitelezési értéket (a teljes anyagköltség és a kivitelezés munkadíjának összege) meghaladja, illetve ha a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó beruházásról van szó – írja mai számában a Magyar Nemzet. A vonatkozó kormányrendelet július 15-én lépett hatályba, előírásait az ezt követően megkezdett építési tevékenységre kell alkalmazni.
Fentiek értelmében mától, ha az építtető az engedélyek végett az építésügyi hatósághoz fordul és beadja a szükséges adatokat, tudatnia kell az APEH-hel, mennyiért építkezik. Az adatszolgáltatás módját tekintve az építtetőnek egy nyomtatványt kell kitöltenie és az APEH-nél benyújtania, de választhatja az elektronikus úton történő adatszolgáltatást is. Bár már él a szabály, a nyomtatványt még ne keressük, mert arról még egyeztetések folynak az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium között, és várhatóan csak a jövő héttől áll majd rendelkezésre. Addig egy egyszerű papíron – formakényszer nélkül – jelenthet az építtető. Az elsőfokú építésügyi hatóság megküldi az adóhatóságnak az építkezés pontos helyszínét és azt is, ki a munkát megvalósító kivitelező.
Mivel itt még csak az engedélyezési szakaszban járunk, joggal merül fel a kérdés, honnan is lehetne tudni, mennyibe kerül majd tető alá hozni az építményünket. Ha a bejelentett kivitelezési érték változik – és még mindig 10 millió felett járunk –, a módosult összeget szintén be kell jelentenünk. Ha az építkezni szándékozó állampolgár ezt elmulasztja, a szabálytalanságot észlelő építésügyi hatóság azonnali intézkedéssel megtiltja a további építkezést, továbbá bírságot is kiszabhat – írja az Origo.
A honlapnak Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese elmondta: a bejelentett információkat két esetben veszik elő: egyrészt a vagyongyarapodási vizsgálatok során, amikor a bevallott jövedelmek valóságát vizsgálják, másrészt az építést kivitelező személyt vagy céget is vizsgálhatják, például megkérdezhetik, miért is nem jelenik meg az adóköteles bevételek közt valamely tudomásukra jutott építkezés ellenértéke.
A jelenlegi viszonyok mellett szinte minden építkezést be kell jelenteni, mivel a szakemberek szerint ma 10 millió forint alatti összegből csak garázs vagy tetőtér-beépítés, illetve kisebb bővítések végezhetők el. A jelenlegi építőanyagárakkal és a különféle iparosok munkadíjaival számolva egy átlagos színvonalú lakóház megépítése négyzetméterenként minimum 160-180 ezer forintba kerül a szakember szerint, ha a telket nem számítjuk. Ez azt is jelenti, hogy aki egy 2-3 szobás családi házat szeretne tető alá hozni, az nemigen ússza meg az építkezést 18-20 millió forint alatt. Ebből pedig az következik, hogy gyakorlatilag mindenki csak az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget téve kezdhet neki az építkezés amúgy sem könnyű feladatának.
Az új szabállyal egyébként az építőipari feketefoglalkoztatás mérséklését, az eltitkolt jövedelmek felderítését kívánja elősegíteni a kormány. Csakhogy az ellenőrzés nehézségei meglehetősen nagyok. Az építkezések jelentős százaléka hazánkban mindig is „feketén”, vagy a legnagyobb jóindulattal is „szürkén” zajlott, hagyományos családi-baráti „besegítésekkel”, nem éppen a szabályoknak megfelelő foglalkoztatottak bevonásával. De még az építőanyagok beszerzésénél, a vállalkozók, iparosok alkalmazásánál is ott spórol – számlát nem kérve – a magyar átlag építkező, ahol tud.
(Magyar Nemzet, Origo)
Ukrajna
Brüsszel mindent megtesz Ukrajna csatlakozásáért
