Gyurcsány Ferenc kormányfőnek írt levelében nemkívánatos folyamatnak nevezte Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, hogy az önkormányzatok tömegesen adják át szociális intézményeiket az egyházaknak. A birtokunkba került levélmásolat szerint a miniszter asszony azt tartja elkerülendőnek, hogy az átadások eredményeként a szociális ellátórendszerben meghatározóvá váljék az egyházak szerepe.
Göncz Kinga felhívta főnöke figyelmét: azért is problémásnak tartja az egyházi fenntartású intézmények térnyerését, mivel az egyházaknak alkotmányos joguk van alanyi jogon igénybe venni az emelt összegű normatívát, ami miatt a költségvetésben a normatív támogatás során több milliárd forint hiány keletkezett. A július 7-i keltezésű Göncz-levélből Gyurcsány megtudhatta: a készülő szociális csomag része, hogy korlátozni kívánják az egyházi intézmények létesítését és az önkormányzati intézmények egyházaknak történő átadását. A korlátozás csak az újonnan alakuló intézményekre vonatkozna. Göncz Kinga továbbá jelezte a miniszterelnöknek: megfontolandó a vatikáni megállapodás és az egyházak finanszírozásáról szóló törvény felülvizsgálata, hogy megszüntethessék a nekik járó kiegészítő normatívát.
– Úgy látszik, az egyházi iskolába járó gyermekek elleni kampányt újabb kampány fogja követni – reagált a kiszivárogtatott levélre Balog Zoltán, a Fidesz egyházi egyeztetőtanácsának ügyvezető elnöke, Orbán Viktor egyházügyi tanácsadója. Szerinte ezúttal azokat az idős embereket büntetné a kormány, akik nem önkormányzati, hanem egyházi fenntartású szociális intézményt választottak öreg napjaikra.
Balog Zoltán számára egyértelmű, hogy a miniszter asszony motivációja nem elsősorban anyagi, sokkal inkább ideológiai jellegű, hiszen azt kifogásolja Göncz, hogy a folyamat során az ellátórendszerben meghatározóvá válik az egyházak szerepe. – Az egyházi szociális intézményeknek általában kétségtelenül nagyobb a vonzerejük – mutatott rá. Úgy vélte, az igényeknek, illetve az egyházak teherbíró képességének kell meghatároznia, mekkora arányt képviseljen az egyházi szféra a szociális ellátórendszerben. Ami a pénzt illeti, Balog szerint képmutatás azzal érvelni, hogy 44,9 százalékkal magasabb normatív támogatásban részesülnek a felekezeti fenntartású intézmények, hiszen mindenki előtt ismeretes, hogy ezt a számbeli eltérést a kiegészítő normatíva okozza, amelyet a mindenkinek járó alapnormatívához tesz hozzá vagy a fenntartó önkormányzat, vagy – az egyházi intézmények esetében – a központi költségvetés.
A megoldási javaslat egyenesen elképesztő – folytatta az elemzést Balog –, mivel az alkotmányos jogokat korlátozná: gátolni kívánnák az egyházi intézmények létesítését. Megjegyezte: a szociális törvény ilyen irányú módosítási kísérletét egyszer már felülbírálta egy alkotmánybírósági határozat. Hozzátette: a vatikáni megállapodást egyoldalúan felmondani nem lehet. Balog összegzése: politikai oldaltól függetlenül minden kormánynak bátorítania, nem pedig gáncsolnia kellene az olyan alulról jövő, elhivatott egyházi és civil kezdeményezéseket, amelyek terheket vállalnának át az államtól.
– Nincs leleplezendő titokról szó, az egyházakkal a múlt héten is egyeztettem a szociális törvény módosításáról – magyarázta Göncz Kinga szaktárcavezető. Hangsúlyozta: nem ideológiai szándékok vezetik. Szem előtt kell tartania a költségvetés teherbíró képességét; márpedig ha év közben az önkormányzati szociális intézmények tömegével alakulnak át egyházi fenntartásúakká, „borul” a tervezés. Továbbá a szektorsemlegesség elvére hivatkozott a miniszter; ez szerinte sérülhet a finanszírozási egyenlőtlenségek miatt. Úgy véli, ez ott érhető tetten, hogy nem egyházi, de civil intézmények a felekezetiekkel ellentétben nem kapnak kiegészítő normatívát. Nem tartja igazságosnak azt sem, hogy egy szegénynek számító önkormányzat kevesebb pénzzel tudja kiegészíteni a normatívát, mint amennyi egy egyházi intézménynek állami kiegészítésként jár, ugyanis ez utóbbi az önkormányzati segítség országos átlagán alapul.
origo.hu
Ókori tárgy került elő egy családi vitrinből
