Százmilliós eltitkolt jövedelmek

Alaposan megnőtt a vagyongyarapodásos vizsgálatok hatékonysága az év első felében. Az ilyen típusú ellenőrzések során az első hat hónapban átlagosan csaknem tízmillió forint volt a feltárt nettó adókülönbözet. Több olyan vállalkozót vizsgálnak, akik százmilliós nagyságrendű jövedelem forrását nem tudták igazolni.

Fél év alatt 201 vagyongyarapodási vizsgálatot végzett el az adóhatóság, amelynek során csaknem kétmilliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel a revizorok. Ez jelentős növekedést jelent, mivel tavaly egész évben 2,7 milliárd forint volt ez az összeg – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Juhász István, az APEH ellenőrzési ügyekben is illetékes elnökhelyettese. Ez azt is jelenti, hogy ezen vizsgálatok során átlagosan csaknem tízmillió forint volt a feltárt nettó adóhiány, tavaly ennél kevesebb. Az idén több olyan üzletembert találtak a revizorok, akik százmilliós nagyságrendű jövedelem forrását nem voltak képesek igazolni.Az APEH ellenőrzési terve szerint ebben az évben több mint 500 vagyongyarapodásos vizsgálatot végeznek. Az év második felében mintegy 300 magánszemély számíthat ilyen típusú vizsgálódásra.

Az ilyen vizsgálatoknál az adóhatóság annak jár utána, hogy az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal arányban van-e az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege. Ha nem tapasztalható arányosság, az adóhatóság becsléssel állapíthatja meg az eltitkolt adót. Ezen vizsgálatokra főleg azok számíthatnak, akik vállalkozásuknak nagy összegű tagi kölcsönt nyújtottak, vagy az adóhatósághoz bejelentés érkezik róluk, hogy adózatlan jövedelemre tettek szert. Többnyire azoknál a magánszemélyeknél jelenhetnek meg a revizorok ilyen jellegű ellenőrzésre, akik, miközben luxusszínvonalon élnek, a legdrágább terepjárókkal járnak, repülőgépen, helikopteren közlekednek, nagyobb értékű ingatlant vásárolnak, valójában pedig veszteséges vállalkozást üzemeltetnek.


A vizsgálatok jellemzői:

- a bizonyítási teher az adóhatóságon van
- a becsült jövedelem megállapítása után már az adózónak kell bizonyítani a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést
- jövedelmi forrásként az adózók gyakran külföldről kapott ajándékot, kölcsönt jelölnek meg, amelynek az ellenőrzése ugyan hosszadalmas, de gyakran eredményes

(Világgazdaság)