Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali napilap újraközli Timothy Garton Ash brit történész Fáradt Titán, Az Egyesült Államok meginog című írását, melynek eredetije az angol Guardianben jelent meg.
A szerző a következő évtizedben az amerikai évszázad végét várja. Ash szerint a mai Egyesült Államok hasonlóan „fáradt titán”, mint Nagy Britannia volt száz évvel ezelőtt, melyre ugyanúgy a drága háborúk, feltörekvő versenytársak és a szociális problémák a jellemzők. Ami a briteknek a búr háború volt – írja a lap – az az amerikaiak számára tekintettel a harcok váratlan elhúzódására, a véráldozatokra és költségekre az iraki háború lehet. Egyre komolyabb kihívást jelentenek az új gazdasági hatalmak, Kína és India, míg a saját országukban társadalmi és gazdasági problémákkal kell megküzdeniük. Eközben az amerikaiak túlbecsülik saját hatalmukat.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilap Németország lefaragja a templomait címmel tudósít a Szövetségi Köztársaság radikális arculatváltásáról.
Semmi sem olyan, mint régen, még ha úgy tűnik is – ezt nem az egyházak életének egyik külső megfigyelője mondja, hanem az esseni székhelyű Ruhr-püspökség főpásztora, Felix Genn – írja a FAZ.
Az egyház tagjainak, a templomba járók száma folyamatosan csökken éppen úgy, mint az egyházi adófizetők száma. Az egyházmegyék pénzügyi helyzete katasztrofális. Egyházközségeket vonnak össze, alkalmazottakat bocsátanak el. Egyházi épületeket zárnak be, adnak el, vagy egyszerűen lebontanak. Amit a német katolikus püspöki konferencia két évvel ezelőtti ülése, mely az egyházi épületek újrahasznosításával foglalkozott, még ultima rationak nevezett, az mára szinte a mindennapok részévé vált.
Arról a veszteségről, mely a német kulturális életet fenyegeti, a közvéleménynek még fogalma sincs. Új képrombolás tombol az országban. A Ruhr-püspökség, mely problémáit a többi egyházmegyénél nyitottabban tárja a közvélemény elé kijelentette, belátható időn belül templomainak harmadától meg kell válnia. Ezen a listán szerepelnek a modern német építészet alkotásai, például az expresszionizmus legfontosabb művei.
Az ötvenes, hatvanas évek időszakából származó építészeti alkotások most érik el azt az életkort, amikor alapos felújításra lenne szükségük. Ezek az alkotások gyakran veszélyeztetett betonkonstrukciók. Ahol már vödör áll az oldalhajóban, hogy a tetőről lecsöpögő víz abban gyűljön össze, ott nemsokára az épületet lebontó markológépek is megjelennek.
A probléma nem csak építészeti. Minden egyes templommal a település identitásának, a lakók emlékeinek egy darabja végelegesen elveszik. Éppen ezért a döntés nem lehet kizárólag a tartományi műemlékvédelmi hivatal dolga. A templomok léte vagy nem léte nem függhet attól, hogy milyen jól gazdálkodott az érintett egyházmegye.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Magyarország nem tud megszabadulni a légitársaságától című írásában kommentálja a Malév újabb privatizációs kísérletének meghiúsulását. A jelenlegi kormány érvei iránt mindig is komoly megértést mutató szerző, Peter Bognar sorozatának legújabb írása szerint a mostani kudarc oka az ellenzék heves ellenállása volt.
Az elmúlt hét végén leállították a leromlott állapotban lévő állami légitársaság privatizációját. Miután a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz, valamint a szakszervezetek felléptek a magánosítás ellen, a baloldali-liberális kormány arra kényszerült, hogy feladja ellenállását. Lefújták az állami privatizációs cégnél, az APEH-nél (!) a vállalat magánosítását.
A privatizáció elleni tiltakozás okaként a kormányzati tényezők állítólagos összefonódása szolgált a Malévért versengő orosz-magyar Airbridge céggel. Ennek a vállalatnak jobbak voltak a győzelmi kilátásai, mint a magyar ASBK konszernnek. A Fidesz azt vetette a pénzügyminiszter szemére, hogy már hónapokkal ezelőtt titokban odaígérte az Airbridge-nek. Annak ellenére, hogy Veres visszautasította a vádakat, a közvéleményben megmaradt a gyanú, hogy a Malév eladásában nem minden zajlik tisztességesen. Az Airbridge a szibériai repülőtársaság, a KrasAir leányvállalata, aki mögött az orosz oligarcha Borisz Abramovics áll.
A pénzügyminiszter elleni vádak mellett a Fidesz a parlament nemzetbiztonsági bizottságának összehívását is kezdeményezte. Ezt a párt azzal indokolta, hogy a Malév eladása a KrasAirnek biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.
A KrasAir főnöke, Abramovics rosszkedvűen reagált a privatizáció leállítására. Szerinte nem csak légitársasága, de egész Oroszország imázsa is sérült. Ezért bírósághoz kíván fordulni, ugyanúgy, mint a ASBK konzorcium.
A lap közölte: a privatizációs ügynökség nem tett le a Malév eladásáról.
origo.hu
Elkepesztő siker, állótapsos ünneplés a Hamupipőke bemutatóján
