A Der Spiegel (spiegel.de) baloldali hírmagazinban Gabor Steingart Szellemirtók ideje című írásában von mérleget a németországi választási kampányról.
Kísértet járja be Németországot: a félelem. A németek félnek a jövőtől, s ezzel egy időben attól is, hogy megbirkózzanak vele. Ennek tragikus következménye, hogy azt, aki a kampányban őszintén előállt megoldási javaslataival, nagyon keményen megbüntetik.
A németek kísértetet látnak mindenütt. Neonácik jutnak be egy tartományi parlamentbe, sokan már Adolf Hitler feltámadásáról vizionálnak. Megerősödik egy baloldali töredékpárt, számos kortárs már a kommunizmus kísértetét véli látni. S mert az ellenzék vezére, Angela Merkel nagyobb dózisban ajánlja a reformokat, mint a hivatalban lévő Gerhard Schröder, milliók Maggie Thatcher reinkarnációjának tartják.
Ezen félelmek következtében, a politikai táborok kifulladnak, mely vasárnap először az ország legfelsőbb szintjét is elérheti: Európa legnagyobb ipari nemzete valószínűleg a háború utáni időszak leggyengébb kormányát fogja hatalomra juttatni, ha az eredmény egyáltalán lehetővé tesz egy kormányalakítást.
Merkel minél világosabban informálta a németeket terveiről, annál döbbentebben fordítottak neki hátat. A közvélemény kutatásokban megmutatkozó abszolút többség lélegzetelállító tempóban olvadt el. Merkel bátor volt és becsületes, sőt pontos; röviden szólva: mindent rosszul csinált. Pártpolitikai taktikázás nélkül folytatta választási kampányát. Adóemelést jelentett be, az ápolási biztosítás privatizálását javasolta, megmondta az összes szubvencióban részesülőnek, az éjszakai műszakban dolgozónak, az autóvezetőnek, a házépítőnek, hogy állami támogatásra többet nem számíthat.
Angela Merkel mindent tud az ország állapotáról, amit tudni kell. Sok minden emlékezteti Németország mai helyzetében az NDK hanyatlására, amit 35 éves tudósként Berlinben átélt. Nem új ez a nem felismerni, félrenézni, habozni és tétovázni hozzáállás a közelgő veszély esetében. Sok ember él ma ismét egy „párhuzamos világban”, melyet vágyakból építettek fel és messze áll a valóságtól.
Egy pillantás a költségvetésre, megmutatja a helyzet drámaiságát: A 190 milliárd eurós költségvetési adóbevételről 80 milliárdot kell a szükséget szenvedő nyugdíjkasszának átutalni, 30 milliárdba kerülnek a munkanélküliek, további 40 milliárd a bankoké, hogy az egykor felvett hiteleket törlesszék. A maradék nem elegendő arra sem, hogy az államapparátus fizetését és az útépítéseket fizessék, így egyre újabb és újabb hitelekre szorulnak, hogy Németország legalább úgy nézzen ki, mint egy működő ország.
Enyhülés nincs kilátásban, mert a születési arányok a hatvanas évek óta megfeleződtek, ami a dolgozó lakosság fogyását is magával hozta. Eljön az az idő, amikor két nyugdíjast kellene egy munkavállalónak eltartania, ami meghaladja majd a lehetőségeiket, az akkor foglalkoztatottakét és az államét is. Ha minden a régiben marad, akkor 2050-ben a költségvetés 80 százaléka a nyugdíjbiztosítás finanszírozásához lesz szükséges, mint azt a közelmúltban a pénzügyminisztérium kiszámította. Ehhez jön még a volt NDK felépítése. Az egykori szovjetek által megszállt zónára, eddig az ország nyugati fele, mintegy 1,4 billió eurót költött. Az elmúlt 15 esztendőben a nyugati tartományok a GDP-jük 4 százalékát utalták át a keletieknek. De mivel a nyugati rész már évek óta nem növekszik ennyivel, legjobb esetben is csak a felével, az a támogatás az addig megtermelt tartalom kárára történnek. Az egykori Ford-Manager és SPD politikus Klaus von Dohnanyi nem véletlenül beszélt a „országunk gazdaságának állandó vérveszteségéről.”
A hosszú esszét a Spiegel berlini irodájának vezetője szokatlanul nyíltan Merkelt támogató megállapításokkal fejezi be. A szerző – a laptól az elmúlt évtizedekben soha sem látott patetikus stílusban – a nemzet élni akarásáról, becsületéről és büszkeségéről elmélkedve megállapítja, a CDU elnökének van arra esélye, hogy mindezeket a pozitív erőket a németekben mozgósítsa, s egyúttal kiirtsa az országot megbénító félelem szellemét.
origo.hu
Veszélyes vegyület szabadult el egy magyarországi ipari parkban
