Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a régióban tett látogatása során állapodott meg indonéz partnereivel arról, hogy a magyar állam 18 millió dolláros kedvezményes exporthitelt biztosít hazai vállalkozások számára Indonéziában megvalósítandó programok finanszírozására. Ennek egyik első, kísérleti elemeként magyar vállalatok a Batan-szigeteken mintegy 100 iskolában informatikai labort, valamint Jakartában kommunikációs és egy szoftverfejlesztő központot is felépítenek a hitel nagyjából egynegyedéből. A tervezett program segítségével a helyi diákok az interneten keresztül is hozzáférhetnek majd a tananyaghoz, az ismeretek a világhálón át könnyebben eljuthatnak a távolabb fekvő iskolákba is. Az elektronikus tanulási, kormányzati és más informatikai projektek sikeres megvalósítása a Batan-szigeteken a kormány elképzelései szerint elősegítheti a magyar informatikai exportot a 230 milliós Indonézia egészében is, ahol a 10 ezer sziget, az óriási távolságok ezt különösen szükségessé teszik.
A Sulinet program indonéziai meghonosítását egyébként Kóka János, a gazdasági tárca jelenlegi vezetője már az Informatikai Vállalkozások Szövetsége elnökeként is szorgalmazta az ázsiai országban korábban tett látogatásakor. Kóka egyébként az egyik kitalálója a hazai Sulinet programnak, amelyből korábbi cége, az Elender is nagy haszonnal vette ki részét.
A Sulinet programot 1996-ban indították a közoktatási intézmények informatikai fejlesztésére. 2005 végéig az Oktatási valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által közösen üzemeltetett Közháló legnagyobb alhálózataként üzemelő Sulinetbe kb. ötezer intézményt kötnek be.
Sulinet Expresszt az OM még 2003 nyarán indította el. A programot eredetileg csak az állami oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói és tanárai vehették igénybe, évenként legfeljebb 60 ezer forintos adóvisszatérítés formájában a program keretében vásárolt hardverek ára után. Később az OM bővítette a kedvezményezettek körét, ennek köszönhetően gyakorlatilag bármelyik magyar állampolgár igénybe vehette azt, de már csak a vásárolt termékek árának felét igényelhette vissza befizetendő adójából.
A Sulinet Expressz az indulását követő első 6 hónapban 23 milliárdos forgalmat bonyolított, 2004-ben – többek között az olyan slágertermékek, mint például a digitális kamera a termékkörből kikerülését követően – azonban már a teljes év során is csak 22 milliárd forint értékben vásároltak ilyen termékeket. Az idei évre a kereskedők összesen 10 milliárdos forgalmat várnak a program keretében.
Bár a Sulinet Expressz révén a magyar háztartásokba eddig mintegy 130 ezer új számítógép került be, az ország lemaradása az informatikai ellátottság terén nem csökkent az európai átlaghoz képest.
A Sulinet Expressz most kifulladni látszik, annál is inkább, mert a pénzügyi tárca azt szeretné, ha jövőre megszűnne a számítástechnikai eszközök vásárlása utáni kedvezmény. A PM szerint az adólevonási lehetőség jelentős kiesést okoz a költségvetés számára, miközben eredeti célját nem képes elérni.
A program megszűnése nagy érvágást jelentene a hazai informatikai cégeknek, számításik szerint érezhetően visszaesne a forgalmuk.
A Sulinetet egyébként kitalálói és működtetői szerint Európa-szerte „csodálják”, talán ezért házal vele több helyen is a kormány. Egy korábbi tárgyaláson már Törökországnak is felajánlották a program ottani megvalósítását, most pedig az ázsiai országban sikerült eladni az ötletet. Igaz, nem lehetett nehéz, ha annak nagy részét Magyarország finanszírozza.
Az utóbbi néhány hétben egyébként feltűnően nagyvonalú a magyar kormány külföldi partnereivel. Míg idehaza szigorú takarékosságot kérnek, elvonva a költségvetési intézményeknek jogosan járó pénzeket is, addig például nemrég Vietnamnak 650 ezer dolláros vissza nem térítendő támogatást nyújtottunk, s most mi finanszírozzuk – ha hitelként is – az indonéz informatikai fejlesztést.
forrás: hirtv.hu, fn.hu, it.news.hu, sulinet.hu
Orbán
Nagyon ritka, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnök ilyen interjút ad
