Napirend előtti felszólalásában sikernek nevezte a panellprogramot Warvasovszky Tihamér, az MSZP frakcióvezető-helyettese, mivel eddig több mint 1100 társasház jutott pályázaton keresztül 6,6 milliárd forinthoz.
Bernáth: Medgyessy Péter ment, Gyurcsány Ferenc jött, a munkanélküliség maradt
Bernáth Ildikó, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a munkanélküliség kapcsán a problémákra hívta fel a figyelmet. A képviselő szerint bár a kormány 400 ezer új munkahelyet ígért, ma ugyanennyi regisztrált munkanélküli van, ez véleménye szerint – a KSH adatai alapján – 58 ezerrel több mint egy évvel korábban. Minden ötödik pályakezdő fiatal, összesen 22 ezren állás nélkül vannak – jegyezte meg. Bernáth Ildikó hangsúlyozta, olyan gazdaság- és adópolitikára van szükség, amely a hazai kis- és középvállalkozásokat versenyképessé teszi. Ennek ellenére 33 alkalommal emeltek adót – emlékeztetett Bernáth, kiemelve, hogy a Fidesz minden javaslatát érdemi vita nélkül söpörték le az elmúlt három évben. A Fidesz frakcióvezető-helyettese beszédét azzal zárta, hogy az elmúlt három évet egy mondattal össze tudja foglalni: „Medgyessy Péter ment, Gyurcsány Ferenc jött, a munkanélküliség maradt„.
Csizmár: A Fidesz csak szemezget a statisztikában
Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint a Fidesz csak szemezget a statisztikában. Mint mondta, a kormányprogramban soha nem ígérték 400 ezer új munkahely megteremtését, bár ez a szám a kampányban elhangzott. Csizmár utalt arra, hogy 300 ezer új munkahely jött létre a kormányváltás óta, és 260 ezer megszűnt, a mérleg így 40 ezer új munkahely. A reálbérek 25 százalékkal nőttek az elmúlt három évben – tette hozzá a miniszter.
Pettkó a parkolási problémákat oldaná meg
Négypárti egyeztetést javasolt a parkolási problémák megoldása érdekében Pettkó András (MDF). A politikus új szabályozást sürgetett, amely egyszerre van figyelemmel a tömegközlekedés fejlesztésére, a mélygarázsok építésére, az utcai parkolás kérdéseire, a P+R parkolók őrzésére, környezetvédelmi, gazdasági és forgalomszabályozási kérdésekre.
Juhász Gábor belügyi államtitkár erre közölte, hogy a parkolási rendeletek megalkotása az önkormányzatok hatásköre, a parkolás országosan egységes szabályozása beavatkozást jelentene a helyhatóságok önállóságába. Mint mondta, úgy tudja, számos P+R parkoló kihasználatlanul van.
Veres szerint a gazdaság jól halad
A 2004-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvény általános vitájában Veres János pénzügyminiszter arról beszélt, hogy 2004-ben 904,5 milliárd forint volt a költségvetés hiánya, ez a GDP 8,8 százaléka. Kiemelte: a gazdaság négy százaklékkal növekedett. Veres János rámutatott: tavaly 44 ezer új lakás épült Magyarországon, ami a legnagyobb szám a rendszerváltás óta. Kitért arra is: 33 milliárd euró külföldi tőke van ma hazánkban, ebből több mint egymilliárd tavaly érkezett.
ÁSZ-elnök: Olyan mértékben csökkentek az áfabevételek, amekkorára senki sem számított
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 2004-es költségvetés végrehajtásának ellenőrzése kapcsán azt emelte ki, probléma, hogy a zárszámadásba a mai napig nem kerülnek be a több évre vállalt költségvetési kötelezettségek. Kovács Árpád gondnak nevezte azt is, hogy 2004-ben olyan mértékben csökkentek az áfabevételek, amekkorára senki sem számított. Hangsúlyozta: azt ajánlják a kormánynak, hogy fontolja meg a 2006. évi költségvetés összeállítása során a maradványkövetelemények előírásának elhagyását. Szerinte ez a követelmény nemcsak pénzforgalmi gondokat okoz, hanem a szabályozás szellemisége ellentétes a költségvetésben megfogalmazott célok elérésével, továbbá kedvezőtlen hatást fejt ki a költségvetési gazdálkodás érdekeltségi rendszerére is.
Elhangzott: az ÁSZ szerint a legnagyobb problémát az áfabevételek tervezettől való elmaradása okozta a 2004. évi költségvetésben. A pénzügyi kormányzat múlt év végi, az
áfavisszatartással kapcsolatos intézkedése nem tartható
indokoltnak. Hozzátette: a költségvetésnek többletterhet okozó
intézkedés a kötelező maradványképzéssel együtt megközelíti a
költségvetés hiányát.
Varga: A talalyi év a nagy költségvetési trükkök éve volt
A tavalyi év a nagy költségvetési trükkök éve volt, a kormány lépéseit pedig a kapkodás, a sodródás és a bizonytalankodás jellemezte – vélekedett a Fidesz vezérszónoka, Varga Mihály. A volt pénzügyminiszter leszögezte: az év lezárását követően öt hónappal ugyanis még mindig változnak a számok. A tervezett 3,8 százalékos hiány helyett most 5,8 százaléknál tartunk, de még mindig nem biztos, hogy ez lesz a végső szám.
A politikus szerint nem véletlen, hogy a gazdasággal foglalkozó miniszterek egyike sem maradt a helyén. Annak ellenére, hogy adócsökkentést, az államháztartási hiány csökkentését ígérte a kormány, 2004-ben szinte minden gazdasági adat rosszabb lett, mint 2003-ban volt. Mint mondta: Magyarország tavaly távolabb került az euró bevezetésétől, jelentősen nőtt az államadósság és az államháztartási hiány, illetve az infláció is meghaladta az eredeti prognózist.
Az ÁSZ megállapítására hivatkozva közölte, hogy Magyarország tavaly, a költségvetésben tényleg megjelenő tételek alapján, nettó befizető volt az unióval való pénzforgalmi kapcsolatban, 27 milliárd forint mínusszal zárta az évet. Ugyanis 119 milliárd forintot fizetett be Magyarország, és csak 92 milliárd forint kifizetését sikerült elérni.
Gyurcsány a román és bolgár csatlakozás mellett érvelt
Románia és Bulgária mielőbbi uniós csatlakozása mellett érvelt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamentben. A kormányfő szerint nem lehet sikeres nemzetpolitikát folytatni úgy, hogy nem értjük meg, mi a mi felelősségünk ebben a térségben.
A Bulgáriának és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, hogy nem az a dilemma, hogy ez a két ország tagja lesz-e az uniónak; a kérdés az, hogy Magyarország ezt a tagságot milyen módon segíti és támogatja.
A parlamenti pártok elvileg egyetértettek abban, hogy támogatni kell Románia és Bulgária európai uniós tagságát, tehát törvényben hirdessék ki a két ország csatlakozási szerződését.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke kijelentette, hogy az Európai Unió a nemzetek közti megbékélés hatékony intézményének bizonyult. Vita csak arról van, hogy ez a ratifikálás mikor történjen. A Fidesz szerint meg kellene várni az Európai Bizottság értékelő jelentését arról, hogy a tagjelöltek teljesítik-e a vállalt feltételeket, mert ez előtt szavazni ésszerűtlen gesztus, stréberség. A két kormánypárt és az MDF viszont különleges történelmi kapcsolatainkra tekintettel azt támogatja, hogy a döntés mielőbb szülessen meg.
Elkezdődött a vita a családtámogatási rendszer átalakításáról
Göncz Kinga szociális miniszter szerint azoknak jut majd több segítség, akik erre jobban rászorulnak. A mostanihoz képest nagyobb összeget osztanak el, igazságosabban és méltányosabban – a miniszter tervei szerint. A családi pótlék csaknem duplájára nő jövőre, ugyanakkor megszűnik a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a 13. havi pótlék. Az adójavaslatokat csak két hét múlva kezdik tárgyalni, de már most elhangzott, mert ide kapcsolódik, hogy a gyermekek után járó adókedvezmény csak a három- és többgyermekes családokban marad meg. A javaslat része az is, hogy a gyesen lévő anyák a gyermek egy éves kora után ezentúl korlátlanul vállalhatnak munkát.
A tervezetet az ellenzék élesen elutasítja, mert a gyermekvédelmi támogatás megszűnésével szerinte többet veszítenek a családok, mint amennyit a családi pótlék emelésével nyernek. – Számokkal bizonyított tény, a rendszer átalakítása a szegényektől elvesz és a tehetőseknek biztosít az eddiginél lényegesen nagyobb támogatást – mondta Steinerné Vasvári Éva Fidesz képviselő. Az ellenzék helyteleníti a gyes mellett végezhető egésznapos munkát is, mert ez szerinte ellentétes azzal a céllal, hogy az anya kisgyermekével legyen otthon.
A kormánypárti felszólalók a javaslatot támogatták a vitában, amelynek során időnként még a számokról sem értettek egyet a képviselők, de a szabad demokraták vezérszónoka hangsúlyozta, hogy emelni kéne a gyes igen alacsony összegét és elő kellene írni a családi pótlék évenkénti automatikus emelését.
Az angolszász modellel módosulna a felsőoktatási törvény
Az Országgyűlés lefolytatta a felsőoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról szóló, Szabó Zoltán (MSZP) és Gusztos Péter (SZDSZ) által benyújtott javaslat általános vitáját. A két képviselő úgy szeretné módosítani a törvényt, hogy belekerüljön a többciklusú képzési, úgynevezett angolszász modell, és hogy tudják a feltételeket azok a diákok, akik 2006-ban szeretnék megkezdeni felsőoktatási tanulmányaikat.
Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára kijelentette: a bolognai folyamathoz való csatlakozással olyan képzési rendszernek lesz a tagja a magyar felsőoktatás, ahol a diákok nagy tömegei kaphatnak a jól értékesíthető diplomát.
Sági József, a Fidesz politikus szerint jót akar a javaslat, mivel megfelelő jogi formát akar adni a felsőoktatás átalakításához, ám úgy véli, a javaslatot hibásan szerkesztették. Az MDF-es Pettkó András szerint a kétciklusú képzés bevezetése új felsőoktatási törvényt igényel. Tatai-Tóth András (MSZP) szerint a felsőoktatási reform célja az európai rendszerhez csatlakozás mellett az is, hogy segítse a fiatalok elhelyezkedését a társadalomban.
Fidesz: Rosszabbak lettek a családi gazdálkodók esélyei
Miért nem zajlanak zavartalanul a mezőgazdasági kifizetések a minisztercsere után sem? – tette fel a kérdést Fülöp István (Fidesz) napirend utáni felszólalásában. A fideszes képviselő a kormányt okolta, amiért az elmúlt három évben még rosszabbak lettek a családi gazdálkodók esélyei, nem lettek nyertesei az európai uniós csatlakozásnak. A felszólalásra Arató Gergely reagált, aki szerint a kormány keze mindenki felé nyitva van.
(Forrás: Info Rádió, klubradio.hu, Magyar Rádió, fideszfrakcio.hu)
Lengyelország
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
